A 18. század végi, 19. század eleji magyar történetírás kiemelkedő darabja a mosonszentmiklósi plébános, Svastics Ignác háromkötetes Magyarok históriája (az első kötet eredetileg 1796-ban látott napvilágot, mely 1805-ben ismét megjelent, az időközben megszületett második és harmadik kötettel együtt). Annak ellenére számít meghatározó munkának, hogy már akkor némiképp idejétmúlt volt. Művét - mely most reprint kiadásban jelenik meg - elsősorban a korábbi jezsuita szövegek felhasználásával írta, s a felvilágosodás nem igen hatott a munkára. Mindennek jól látható jelei, hogy a magyarság történetét a nemesség és az egyház nézőpontjából, udvarhűen mutatta be, s a történelmet a királyok uralkodási ideje alapján osztotta fel. Megközelítésmódjának meghatározó eleme (mely az első kötet bevezetéséből is kiderül), hogy a magyar nemzetet, vagyis a nemességet a többi néptől szerinte annak "nyelve, ruhája és koronája" különböztette meg, nemesség alatt pedig a hun-szittya eredetű honfoglalók vitéz utódait, jobbágyok alatt pedig a meghódított népek leszármazottait értette. Mindezek ellenére azonban a mű minőségében kiemelkedik a vármegyei történetírók korabeli munkái közül. Az első kötet a kezdetektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig ismerteti a históriát. A szerző természetesen részletezi a magyarok ázsiai és európai birodalmának létrejöttét és első bejövetelüket Európába (magyarul a hunok birodalmát és hadjáratait), második bejövetelüket (vagyis az avarokét), a harmadik bejövetelként emlegetett tényleges honfoglalást, külön az apostoli szent korona felajánlását, majd I. Istvántól III. Andrásig az egyes uralkodók országlását. A második könyv az ún. vegyesházi királyok korát tárgyalja, három nagyobb szakaszra osztva: az 1301-42 közötti éveket (Vencel, Ottó és Anjou Károly Róbert uralkodását), a Nagy Lajostól V. Lászlóig, vagyis 1342-től 1458-ig tartó időszakot, valamint Hunyadi Mátyás, a Jagellók és Szapolyai János uralkodását (1458-1540). A harmadik kötet a Habsburgok uralkodásának több mint 270 évét ismerteti, ezúttal is három szakaszra bontva. Az első rész az 1526 és 1606 közötti évek históriája, majd a "kuruc világ" ismertetése következik, az akkori uralkodók országlásának és a Habsburg-ellenes felkeléseknek a történetével, az utolsó egység pedig a nemzet "mindmind nagyobb virágzását" mutatja be, III. Károlytól Ferencig (pontosabban 1804-ig). A kötet olvasását nehezíti a korabeli nyelvezet, ám az oldalszéli évszámok segítik az időbeli tájékozódást. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"