Honti László legújabb kötete is a magyar nyelvtörténet rejtelmes világába vezeti be az olvasót. Korábban jelent meg egy 17 cikket tartalmazó válogatása, Magyar nyelvtörténeti tanulmányok címmel. Legújabb kötetében 18 írást olvashatunk a magyar nyelv történetének problémás jelenségeiről. Az írásokban rengeteg információt találunk nyelvünk finnugor előzményeiről is. A tanulmánykötet gazdag tematikát ölel fel. Olvashatunk benne hangtörténeti tárgyú írásokat (a szókezdő zárhangok kettős képviseletéről, a t > z változásról, a magyar l ~ finn t megfelelésről), etimológiai fejtegetéseket (néhány szavunk eredetének revideálásáról, a ver ige eredetéről), adalékokat számneveink történetéről, az ősi létigehasználatról, a tárgyas ragozásról, az összetett igelakokról, néhány esetragról, a szuffixumok kapcsolódási sorrendjéről, a nyelvi kapcsolatokról és a Halotti beszéd egyik legtalányosabb szaváról, az isa alakról. A kötet talán legnagyobb erénye, hogy egybegyűjtve szembesülhetünk számos nyelvtörténeti problémával. A szerző maga is hangsúlyozza, hogy sok esetben nem tévedhetetlen hipotézist állít fel, hanem „csak” lehetséges megoldásokat kínál. A kötetet nagy haszonnal forgathatják a finnugrista kutatók és a magyar nyelvtörténészek mellett az elméleti nyelvészek, valamint a hazai felsőoktatás (elsősorban a PhD- és az MA-képzés) nyelvészhallgatói.