Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
5%
Teljes leírás
A többszerzős tanulmánykötet a 12. század végétől, az első magyar nyelvemlékek megjelenésétől a 16. század végéig, azaz a középmagyar nyelvtörténeti korszak elejéig tekinti át a magyar mondattan fontosabb változásait, éspedig alapvetően a ránk maradt nyelvemlékek szöveganyagára alapozva, de érintve a rokon nyelvi analógiákat, illetve a latin írásbeliség nyelvi hatásait is. A vizsgálatok kiinduló pontja az a két tétel, miszerint a korai magyar nyelv ugyanolyan komplex volt és ugyanazokat a funkciókat betöltötte, mint a mai; illetőleg, hogy a magyar nyelv mondattanában a 13. és 16. század között igen nagy horderejű változások történtek. A fejezetek vizsgálati módszerét a generatív nyelvelmélet diakrónia-fölfogása adja, vagyis a Noam Chomsky által megalapozott metódus, amely a nyelvi objektumokat és folyamatokat a matematika eszköztára és szigorú módszertana segítségével írja le és modellezi. A föltárt és leírt elemek-szabályok-elvek alkotják a nyelv kompetenciáját, ezek ismeretében lehet a nyelv föltáratlan területeit és jellemzőit előállítani, tehát generálni. A kötet kilenc fejezetének elsője az ómagyar kor (896-1526) szórendi változásait tárja föl; a második rész a kérdő és tagadó mondatok szórendjét vizsgálja; a harmadik fejezet az igék toldalékolásának mondattani következményeivel foglalkozik (pl. a tárgyas ragozás kialakulásával, az igeidőkkel és igemódokkal). Az ötödik fejezet a főnevek és általában a névszók mondattani vetületeit elemzi (pl. a névelők használatát, a birtokos szerkezeteket). A hatodik fejezet szerzője a nyelvi logika korabeli változásaival foglalkozván az univerzális és egzisztenciális kvantorokat, a mondatok logikai vázát rekonstruálja. A hetedik részben a névutós kifejezések, a nyolcadikban az igenevek, a kilencedikben az alárendelő összetett mondatok történeti változásaival foglalkoznak a szerzők (É. Kiss Katalin, Egedi Barbara, Bende-Farkas Ágnes, Hegedűs Veronika, Bácskai-Atkári Júlia). A matematikai módszerű történeti rekonstrukciót alkalmazó tanulmánygyűjtemény – amely függelékkel, testes bibliográfiával és tárgymutatóval zárul – nyelvtudományi szakkönyvtárak és szakrészlegek állományába tartozik. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Magyar generatív történeti mondattan

Borító ár
4 500 Ft
Aktuális online ár
4 275 Ft
Termék részletes adatai
ISBN
9789630594561
Egyéb szerzőség
Kiss Katalin, É. (1949-) (szerk.);Bácskai-Atkári Júlia (közrem.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2014
Méret
25 cm
Kiadó
Akad. K.
Cikkszám
3000232823

Darabszám
Teljes leírás
A többszerzős tanulmánykötet a 12. század végétől, az első magyar nyelvemlékek megjelenésétől a 16. század végéig, azaz a középmagyar nyelvtörténeti korszak elejéig tekinti át a magyar mondattan fontosabb változásait, éspedig alapvetően a ránk maradt nyelvemlékek szöveganyagára alapozva, de érintve a rokon nyelvi analógiákat, illetve a latin írásbeliség nyelvi hatásait is. A vizsgálatok kiinduló pontja az a két tétel, miszerint a korai magyar nyelv ugyanolyan komplex volt és ugyanazokat a funkciókat betöltötte, mint a mai; illetőleg, hogy a magyar nyelv mondattanában a 13. és 16. század között igen nagy horderejű változások történtek. A fejezetek vizsgálati módszerét a generatív nyelvelmélet diakrónia-fölfogása adja, vagyis a Noam Chomsky által megalapozott metódus, amely a nyelvi objektumokat és folyamatokat a matematika eszköztára és szigorú módszertana segítségével írja le és modellezi. A föltárt és leírt elemek-szabályok-elvek alkotják a nyelv kompetenciáját, ezek ismeretében lehet a nyelv föltáratlan területeit és jellemzőit előállítani, tehát generálni. A kötet kilenc fejezetének elsője az ómagyar kor (896-1526) szórendi változásait tárja föl; a második rész a kérdő és tagadó mondatok szórendjét vizsgálja; a harmadik fejezet az igék toldalékolásának mondattani következményeivel foglalkozik (pl. a tárgyas ragozás kialakulásával, az igeidőkkel és igemódokkal). Az ötödik fejezet a főnevek és általában a névszók mondattani vetületeit elemzi (pl. a névelők használatát, a birtokos szerkezeteket). A hatodik fejezet szerzője a nyelvi logika korabeli változásaival foglalkozván az univerzális és egzisztenciális kvantorokat, a mondatok logikai vázát rekonstruálja. A hetedik részben a névutós kifejezések, a nyolcadikban az igenevek, a kilencedikben az alárendelő összetett mondatok történeti változásaival foglalkoznak a szerzők (É. Kiss Katalin, Egedi Barbara, Bende-Farkas Ágnes, Hegedűs Veronika, Bácskai-Atkári Júlia). A matematikai módszerű történeti rekonstrukciót alkalmazó tanulmánygyűjtemény – amely függelékkel, testes bibliográfiával és tárgymutatóval zárul – nyelvtudományi szakkönyvtárak és szakrészlegek állományába tartozik. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"