Christoph Heubner három novellát magában foglaló műve a holokauszt áldozatainak és túlélőinek állít maradandó emléket. A német szerző a Nemzetközi Auschwitz Bizottság igazgató alelnökeként az elmúlt évtizedekben számos túlélővel folytatott le kötetlen beszélgetést vagy irányított interjút. Az életutak, az átélt borzalmak egy összefüggő történetté álltak össze az évek alatt, s így születtek azok a fiktív holokauszt-novellák, amelyek akár meg is történhettek volna. A szerző a haláltáborba történő megérkezés, a felszabadulás, illetve az évtizedekkel későbbi, a jelenünkhöz közeledő időpillanatot merevítette ki – az utolsót azért, hogy az Európa- és Amerika-szerte újjáéledő antiszemita fenyegetésre is felhívja a figyelmet. A kötet magyarországi megjelenése is megérdemel néhány gondolatot. A kötet elbeszéléseit eredetileg a világszerte ismert túlélő, Fahidi Éva kezdte el lefordítani, eközben nyerte meg a közös munka számára Iványi Zsuzsannát, aki irodalmi szövegekké alakította a korábbi nyersfordításokat.