Lónay Gyula szerint az őskorban, az emberi nyelv kialakulásakor először csupán néhány hang keletkezett, ezekkel próbálta az ősember a számára fontos jelenségeket megjelölni. Később egyszerű, rövid szavak alakultak ki, és ezekre a gyökszerű alapszavakra épült rá később a differenciált szókincs. Tehát az alapszavak rejtik magukban a szógyököket, amelyek legtermékenyebbje a „kt” hangkapcsolat, vagyis a címben megjelölt „KöT” alapgyök. A szerző olyan alaktani- etimológiai szótárat állított össze, amely e legfőbb alapgyökből és annak mintegy ötven variációjából (TK, KTy, TyK, KD, DK stb.) keletkezett majd’ ezer szót tartalmazza magyarázatokkal együtt. Például a KC variáns esetében olyan szavakat ír le, mint „kóca” (kád), „kacabajka” (derékig érő kötött ruha), „kacag”, „kacér”, „kackiás” stb. Minden szócikkben alaki hasonlóságból kiinduló rokonítást végez: például a „csuka” fordított gyökének szava a „kacsa”, eszerint pedig a halfajta a kacsa csőrére emlékeztető szájáról nyerte a nevét. A „KöT” alapgyökre vezethető vissza a „szokás” szavunk, ami szintén egyfajta kötelem; a „szoknya”, amely kötött anyagból készül; vagy éppen a „szikla”, amely keménykötésű anyag; ugyancsak e gyökre vezethető vissza a marhakereskedő jelentésű „tőzsér”, hiszen ő üzletet köt. Lónay Gyula a szótár végére illesztett Összefoglaló című áttekintésében írja le elméletét, amelynek konklúziója nem más, mint az, hogy a magyar nyelv nem jövevényszavak halmaza, hanem ősgyökök sokaságát adó eredeti nyelv, amely az évezredek során önmagát építette föl az egyetlen alapgyök variációiból. A szótár e gyökvariációk rendjében, azon belül alfabetikus sorban közli szóanyagát, a hozzájuk fűzött értelmező magyarázatokkal együtt. A szerző azzal vádolja meg az akadémiai nyelvészeket, hogy azok, ha egy idegen nyelvben magyarra emlékeztető szót találnak, azt fogadják el eredetinek, és a magyar verziót abból származó jövevényszónak tartják, míg Lónay szerint ez éppen fordítva van: minden idegen nyelv magyarra emlékeztető szavának alapgyöke magyar eredetű, hiszen a magyar a legeredetibb nyelv. A szóalakok hasonlóságára épülő elmélet kigondolója végül kijelenti: „Nem vagyok nyelvész, ahhoz sem értek, de a nyelvészek sem nagyon keresik a szavak kialakulásának folyamatát. Vajon miért?” "www.kello.hu © minden jog fenntartva"