Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
"1956-ot írtunk, akkor voltam kamaszkorban" - írja memoárja előszavában Dercsényi Péter nyugalmazott mérnök, Solymár volt polgármestere. Barátai biztatására még 2005-ben kezdett bele '56-os emlékeinek megírásába, és most, a forradalom hatvanadik évfordulójára meg is jelenik nyomtatásban a mű. Mint Dercsényi írja: arra nem is vállalkozhatott, hogy a maga teljességében mutassa be az akkori történéseket. Azt azonban be akarta mutatni, hogy ő miként élte meg az akkori eseményeket. És mint a memoárból kiderül: szerepet nem vállalt a forradalomban, de sok helyszínen jelen volt. Köszönhető ez egyrészt kamaszkori kíváncsiságának. Október 23-án délután például edzésre indult a Margit-szigeti uszodába, de a Nagykörúton demonstrálók hada tartotta fel őt egy ideig. Elsőre nem is értette, mi történik, aztán az edzésről visszatérve egyik barátjával úgy döntött, kinéz a Kossuth térre. Ott volt tehát - egyik kezében vizes fürdőnadrágját szorongatva - a forradalmi tömegben. Ott hallotta először a "Ruszkik haza!" és a "Szabad választásokat!" szlogeneket. Ott volt még akkor is, amikor eloltották a fényeket, az emberek pedig a Szabad Nép példányait meggyújtva világítottak, és akkor is, amikor megjelent az erkélyen Nagy Imre. A beszédet végighallgatva később a Rádió székházához is elmentek, a Bródy Sándor utcába, de amikor látták, hogy tényleg lőnek az emberekre, barátjával együtt hazaszaladt. Másnap otthon maradt, a rádióból értesült a történtekről - mármint arról, amit bemondtak -, de amikor lementek vásárolni, egy dühöngő ÁVH-s kis híján lelőtte őket. Később telefonon beszéltek apja bátyjával, akinek művészettörténészként az Iparművészeti Múzeum épületében volt lakása, és ő így első kézből számolhatott be nekik a Kilián laktanyánál, majd a Corvin-közben történtekről. Apja pedig, aki újságíró volt, később elvitte több fontos helyszínre is, így maga is láthatta, milyen nyomai voltak az összetűzéseknek az Újlipótvárosban, a Terézvárosban, a Józsefvárosban és a Ferencvárosban. Mindezen, nem éppen veszélytelen élményeket bemutatja a korabeli újságok és szórólapok fakszimiléivel kísért emlékirat, megidézve további emlékeket 1956 nyaráról és a forradalmat követő évekről is. Izgalmas olvasmány - széles körben ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
Dercsényi Péter (1943-)

Kamaszkor '56-ban

Borító ár
3 000 Ft
Aktuális online ár
2 250 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Dercsényi Péter (1943-)
ISBN
9789631267938
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2016
Méret
21 cm
Kiadó
Dercsényi P.
Cikkszám
3001021712
Alcím
visszaemlékezések barátaimnak a forradalom 60. évfordulója alkalmából

Darabszám
Teljes leírás
"1956-ot írtunk, akkor voltam kamaszkorban" - írja memoárja előszavában Dercsényi Péter nyugalmazott mérnök, Solymár volt polgármestere. Barátai biztatására még 2005-ben kezdett bele '56-os emlékeinek megírásába, és most, a forradalom hatvanadik évfordulójára meg is jelenik nyomtatásban a mű. Mint Dercsényi írja: arra nem is vállalkozhatott, hogy a maga teljességében mutassa be az akkori történéseket. Azt azonban be akarta mutatni, hogy ő miként élte meg az akkori eseményeket. És mint a memoárból kiderül: szerepet nem vállalt a forradalomban, de sok helyszínen jelen volt. Köszönhető ez egyrészt kamaszkori kíváncsiságának. Október 23-án délután például edzésre indult a Margit-szigeti uszodába, de a Nagykörúton demonstrálók hada tartotta fel őt egy ideig. Elsőre nem is értette, mi történik, aztán az edzésről visszatérve egyik barátjával úgy döntött, kinéz a Kossuth térre. Ott volt tehát - egyik kezében vizes fürdőnadrágját szorongatva - a forradalmi tömegben. Ott hallotta először a "Ruszkik haza!" és a "Szabad választásokat!" szlogeneket. Ott volt még akkor is, amikor eloltották a fényeket, az emberek pedig a Szabad Nép példányait meggyújtva világítottak, és akkor is, amikor megjelent az erkélyen Nagy Imre. A beszédet végighallgatva később a Rádió székházához is elmentek, a Bródy Sándor utcába, de amikor látták, hogy tényleg lőnek az emberekre, barátjával együtt hazaszaladt. Másnap otthon maradt, a rádióból értesült a történtekről - mármint arról, amit bemondtak -, de amikor lementek vásárolni, egy dühöngő ÁVH-s kis híján lelőtte őket. Később telefonon beszéltek apja bátyjával, akinek művészettörténészként az Iparművészeti Múzeum épületében volt lakása, és ő így első kézből számolhatott be nekik a Kilián laktanyánál, majd a Corvin-közben történtekről. Apja pedig, aki újságíró volt, később elvitte több fontos helyszínre is, így maga is láthatta, milyen nyomai voltak az összetűzéseknek az Újlipótvárosban, a Terézvárosban, a Józsefvárosban és a Ferencvárosban. Mindezen, nem éppen veszélytelen élményeket bemutatja a korabeli újságok és szórólapok fakszimiléivel kísért emlékirat, megidézve további emlékeket 1956 nyaráról és a forradalmat követő évekről is. Izgalmas olvasmány - széles körben ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"