A Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti, Relikvia- és Fotótárának munkatársa egy kevéssé ismert irodalomtörténeti korszakra irányítja a magyar irodalom és kultúra történetéért, valamint ezen belül az irodalmi nyilvánosság és a nők története iránt érdeklődő olvasók figyelmét. Mészáros Zsolt művelődés-, kultúr- és irodalomtörténeti alapokon álló monográfiája egy páratlan testvérpárral, a 19. század második felét meghatározó Wohl nővérekkel foglalkozik. Wohl Janka (1843–1901) és Wohl Stefánia (1846–1889) a modern testesítette meg, aki felsőközéposztálybeli kapcsolatai révén a legmagasabb irodalmi és művészkörökben is otthonosan mozgott. A szerző rávilágít a 19. század második felére megváltozott mediális és társadalmi keretekre. A Wohl nővérek ugyanis nemcsak sikeres szerzőként, de sikeres kiadóként és egy évekig fennálló irodalmi szalon vezetőjeként is kiemelkedtek kortársaik közül. A kultúrát meghatározó, befolyásos emberek mind megfordultak a Wohl nővéreknél, akik magyar és európai lapokban publikálva a szélesebb nyilvánossághoz is utat találtak. Életművük és irodalom- és kultúraszervező tevékenységeik vizsgálata a szövegimmanens elemzéseken felül a korszakkal is alaposabban megismerteti a kutatót. A bevezető fejezetet követően az első főfejezet (A Wohl nővérek irodalmi munkássága) Janka költői indulásával vet számot, verseinek kritikai fogadtatása után Arany János hatását vizsgálja, majd a fordításokat nézi meg közelebbről.