A modern népzenetudomány együtt mozdult a kor trendjeivel, s ma már evidenciaszinten használja az informatikai elméleteket, mint kutatási, adatfeldolgozási, jelenségértelmezési, az összefüggések feltárását segítő módszert. Ezt az utat járja az ifjú zenetudós-népzenekutató, Bolya Mátyás is, aki jelen könyvében "történeti távlatokba helyezi az információkezelés fogalmát, megvizsgálja a zenefolklóradatok viselkedését a digitális térben, visszavetítve a korszerű információkezelés szempontrendszereit a múlt népdalrendezési stratégiáira". Írása alapvető célja, hogy bemutassa a magyar népzene rendezésének legfontosabb állomásait; mindezt teszi a modern információelmélet alkalmazásával. Az előszó, bevezetés és a kutatási előzmények feltárása után körüljárja a népzene fogalmát, és kitér a magyar népzenekutatás kezdeteire (Mátray Gábor, Bartalus István, Seprődi János és Vikár Béla gyűjtéseire), illetve röviden a népzenei rendezéstörténet fő szakaszaira, a tizenhatodik századtól napjainkig. A folytatásban bemutatja a szerző a Zenetudományi Intézet népzenei gyűjteményi egységeit, ismerteti a népzenei rendezés gyakorlati vonatkozásait (dallamelemzés, rendezési elvek), a számítógép népzenekutatásban játszott szerepét. Az utolsó részben a témához kapcsolódó "nem zenei információkról" esik szó: az adatkezelés lehetséges hibáiról, a hely-, idő és személymeghatározásról, valamint az információhordozókról. A szakkönyvet forrásjegyzék, közel hatvan oldalas függelék, kép- és táblázatjegyzék, mutató zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"