Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
Mravik Patrik a Kádár-korszak filmtörténetének átmeneti korszakát vizsgálja társadalomtörténeti monográfiájában. A történész, aki doktori disszertációját alakította át monografikus formába, a tárgyalt korszakban, vagyis az 1954 és 1963 között keletkezett filmeket nem elsősorban azok esztétikai oldala felől közelítette meg, a szerzőt sokkal inkább az érdekelte, hogy e modern médium és művészeti önkifejezési forma mennyiben volt képes a politika, a szocialista ideológia szolgálatába állni, milyen elvárások fogalmazódtak meg a párt felől a filmes világ felé, milyen összefonódások érhetők tetten a kultúrpolitikát és a kultúripart meghatározó potentátok, valamint a filmes világ szakmai elitje, a forgatókönyvírók és a rendezők között. A monográfia a filmek társadalomtörténeti szerepét vizsgálja kilenc fejezeten vezeti végig olvasóit. A szerző arra volt kíváncsi, hogy a filmek mennyiben voltak képesek alakítani magán a társadalmon.
Mravik Patrik (1994-)

Elbeszélt kádárizmusok

Borító ár
4 000 Ft
Aktuális online ár
3 600 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Mravik Patrik (1994-)
ISBN
9786158252812
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2024
Méret
268, [1] o.
Kiadás pontos dátuma
2024.11.23
Kiadó
Korall
Cikkszám
3001090751
Alcím
filmkultúra és ideológia viszonya a korai Kádár-korszakban
Sorozatcím
Korall társadalomtörténeti monográfiák ; 2062-4522 ; 16.

Darabszám
Teljes leírás
Mravik Patrik a Kádár-korszak filmtörténetének átmeneti korszakát vizsgálja társadalomtörténeti monográfiájában. A történész, aki doktori disszertációját alakította át monografikus formába, a tárgyalt korszakban, vagyis az 1954 és 1963 között keletkezett filmeket nem elsősorban azok esztétikai oldala felől közelítette meg, a szerzőt sokkal inkább az érdekelte, hogy e modern médium és művészeti önkifejezési forma mennyiben volt képes a politika, a szocialista ideológia szolgálatába állni, milyen elvárások fogalmazódtak meg a párt felől a filmes világ felé, milyen összefonódások érhetők tetten a kultúrpolitikát és a kultúripart meghatározó potentátok, valamint a filmes világ szakmai elitje, a forgatókönyvírók és a rendezők között. A monográfia a filmek társadalomtörténeti szerepét vizsgálja kilenc fejezeten vezeti végig olvasóit. A szerző arra volt kíváncsi, hogy a filmek mennyiben voltak képesek alakítani magán a társadalmon.