1975 nyarán - bő három és fél évtizeddel ezelőtt - a Valóság című folyóirat hasábjain jelent meg Száraz György, a kiváló író, publicista nagy lélegzetű történelmi esszéje, amely az európai és magyar antiszemitizmus történetével és az előítéletek következményeivel foglalkozott. A több évtizedes hallgatásokat és tabukat megtörő írás nagy feltűnést keltett, rövidesen könyv formában, kibővített formában is megjelent (Budapest, Magvető, 1976) a Gyorsuló idő ma már legendás sorozatában. A kiadó most ezt a könyvet jelenteti meg újra Száraz Miklós György előszava és egy önmagában is érdekes, izgalmas dokumentumválogatás kíséretében, amely a könyv nyomán született levelezésekből, reakciókból válogat ("egyszerű olvasóktól" és többek közt Ilia Mihálytól, Bibó Istvántól, Csoóri Sándortól). Az esszé gondosan, nagy történelmi felkészültséggel vizsgálja a hamis előítéletek kialakulását és az ennek nyomán fellépő reakciókat, annak megmutatására törekedve, "...hogy a tragikus történelmi helyzetekben miképpen válhatnak ezek az előítéletek (...) embertelenségek forrásává, esetleg népirtássá". Legrészletesebben természetesen a magyar zsidóság sorsáról szól, honnan kerültek az országba a zsidók, milyen helyzetük volt a különböző korszakokban, milyen szerepet játszottak az ország történelmében, milyen forrásokból táplálkozott a sok esetben progromokat eredményező antiszemitizmus, amely 1944-45-ben érte el csúcspontját. Száraz György annak idején az elsők között mondta ki, hogy a magyarországi holokauszt nem a "zsidó sors", hanem a magyar történelem része, számvetése és üzenete ma is fontos és érvényes. "www.kello.hu minden jog fenntartva"