A Nagyszeben városához közeli Vízakna lelkésze volt 1875-től haláláig Bakk Endre, aki sokat foglalkozott a település történetével, azon belül is az 1848-49-es történésekkel, középpontjában természetesen az 1849. február 4-i vízaknai csatával. Az addigi szakirodalom és a fennmaradt vízaknai források alapján, egykori szemtanúkkal folytatott beszélgetéseket is felhasználva írta meg 1880-ban a most reprint kiadásban olvasható művét. A könyv két nagy fejezetben, kronológiai rendben mutatja be 1848, illetve 1849 vízaknai történéseit, kiegészítve azt esetenként olyan országos vagy erdélyi történésekkel, melyek érdemben hatást gyakoroltak a helyi folyamatokra is. Ismerteti a forradalmi előzményeket, Erdélynek a Magyar Királysággal való egyesítése iránti törekvések alakulását, a helyi nemzetőrség felállítását és felfegyverzését, a forradalom rendelkezéseinek helyi végrehajtását, a magyarok és a románok közötti viszályokat, az október 18-19-i szebeni eseményeket, a magyar nemzetőrök lefegyverzését, Vízakna császári katonai igazgatóság alá kerülését, a félelem és a remény változatos napjait 1849 elején. Megismerhetjük a véres vízaknai csata lefolyását, az ütközet utáni állapotokat és a halott magyarok testének sorsát, az újabb osztrák uralmat és Bem diadalmas visszatértét, majd az orosz intervenció hatásait, végül Vízakna sorsát a szabadságharc befejezése után. A függelékben a szerző ismerteti a vízaknai hősi hallottak emlékére az ő kezdeményezésére, közadakozásból állított emlékművel kapcsolatos információkat, valamint az adományozók névsorát. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"