Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
Az irodalomtörténész szerző úgy tartja, hogy kutatói és egyetemi oktatói munkásságát állócsillagokhoz igazítja, olyan írók és képzőművészek emberi alakjához és munkásságához, akik „sugárzó gócok” a tájékozódásában, gondolkodásában, és akikhez folyton visszatér; ilyen állócsillag számára Madách Imre, Hajnóczy Péter, Krasznahorkai László és a képzőművész El Kazovszkij. A visszatérő témák, gondolatmenetek sokszor szöveghatárokon, műfaji kategóriákon vagy épp művészeti ágakon átnyúlva létesítenek kapcsolatot más témákkal, műfajokkal, művészeti ágakkal, inspirálva a szerzőt és megtermékenyítve az összehasonlító vizsgálatokat. Az első részben (Madách-tanulmányok) a nagy drámaköltő fő művének izgalmas problémáit tárgyalja: például a színek párba állíthatóságát; kimutatja a Madách-mű hatás-lenyomatait – így a helyszínek párhuzamait – Krasznahorkai László Háború és háború (1999) című regényében, amelyet „emberiségprózának” nevez.
Cserjés Katalin (1954-)

Álló csillagok

Borító ár
4 500 Ft
Aktuális online ár
3 600 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Cserjés Katalin (1954-)
ISBN
9789639640597
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2017
Méret
20 cm
Kiadó
Lectum
Cikkszám
3001039396
Alcím
egy gondolkodás (koncentrikus) körei

Darabszám
Teljes leírás
Az irodalomtörténész szerző úgy tartja, hogy kutatói és egyetemi oktatói munkásságát állócsillagokhoz igazítja, olyan írók és képzőművészek emberi alakjához és munkásságához, akik „sugárzó gócok” a tájékozódásában, gondolkodásában, és akikhez folyton visszatér; ilyen állócsillag számára Madách Imre, Hajnóczy Péter, Krasznahorkai László és a képzőművész El Kazovszkij. A visszatérő témák, gondolatmenetek sokszor szöveghatárokon, műfaji kategóriákon vagy épp művészeti ágakon átnyúlva létesítenek kapcsolatot más témákkal, műfajokkal, művészeti ágakkal, inspirálva a szerzőt és megtermékenyítve az összehasonlító vizsgálatokat. Az első részben (Madách-tanulmányok) a nagy drámaköltő fő művének izgalmas problémáit tárgyalja: például a színek párba állíthatóságát; kimutatja a Madách-mű hatás-lenyomatait – így a helyszínek párhuzamait – Krasznahorkai László Háború és háború (1999) című regényében, amelyet „emberiségprózának” nevez.