A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem közös szervezésében, 2011. február 4-én Budapesten rendezett konferencia szerkesztett anyaga jelen kétkötetes mű, bemutatva a 2010-11-es magyarországi alkotmányozás tanulságait, valamint az azóta folyó értelmezést és alkotmánymódosításokat. Az első kötet első részében az alkotmányos alapértékekről és olyan szimbolikus és alapelvi kérdésekről esik szó, mint az Alaptörvény környezetvédelmi filozófiájának vakfoltjai, államcímerünk pajzson kívüli alkotó elemei, a preambulum normativitása nemzetközi kitekintéssel, a nemzet, az állampolgárság és a felelősségi klauzula, valamint világnézeti és erkölcsi kérdések. A második rész az alapvető jogokkal és kötelességekkel foglalkozik, így olyan kérdésekről olvashatunk, mint az alapjogok korlátozásának lehetősége, a gyülekezési jog alaptörvényi szabályozása, a családok védelméről szóló törvény hatása a családi jogra, a közteherviselés, a büntetőhatalom, az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek szabályozása, a tulajdon védelme vagy az élethez és az emberi méltósághoz való jog. A harmadik rész a választásokkal, a nemzetiségek parlamenti képviseletével, valamint a helyi és az országos népszavazással foglalkozik. A második kötet első része a fontosabb jogforrási kérdéseket ismerteti, mint az európai integrációs vagy az örökkévalósági klauzula, a nemzetközi jog és a belső jog viszonya vagy az ún. mag-alkotmány kérdése. Az utolsó, leghangsúlyosabb egység az államszervezeti jog különböző területeit tárgyalja, az alkotmányjogi panasztól az ügyészég alkotmányos helyzetéig, a bírói hatalomtól az alkotmánybírák újraválaszthatóságáig, a köztársasági elnöki intézménytől a kormányformával összefüggő változásokig, a helyi önkormányzatok finanszírozásától a közpénzügyek szabályozásáig. Az alapos munka elsősorban szakemberek olvasmánya. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"