Zelnik József tanulmányai, könyvei soha nem száraz szakmai munkák, hanem olvasmányosan, szépírói stílusban, a kutatók és mindennapi érdeklődők számára egyaránt emészthető formában a néprajz, a teológia, az irodalom, művészettörténet és a művelődéstörténet határmezsgyéjén egyszerre tanítanak és ébresztik rá az olvasót kultúránk szellemi és erkölcsi állapotára, a körülöttünk zajló világ természeti és kulturális tendenciáira. A jelen, A teremtés tatarozása című kötete egy trilógia záródarabja a Prométheusz udvartartása (Budapest, Ökotáj, 2017) és Az idegen megváltása (201924323) című könyvei után. Az eddigiekben is különböző tudományok – filozófia, esztétika, kultúrantropológia, művelődéstörténet – határterületeit fogta össze a szerző a világösszefüggéseket egy tézis mentén ragadva meg. Az etnográfus, író ezúttal a Szépművészeti Múzeum kiállítása okán (Menny és pokol között, 2022. április 8. – július 17.) különösen aktuális Hieronymus Bosch „édenében és paradicsomában” barangolva, a furcsa szimbólumokban megbúvó metafizikai kapcsolatok nyomába ered, elmélkedve bűnről és szeretetről.