A legtöbb keresztény felekezet féltett törekvése a belső, hitelvi konfliktusok házon belüli rendezése, akárcsak a családi viszályok esetében. Ráadásul a reformáció ötszázadik emlékévében kerül terítékre a protestantizmus nevezetes, 1536 és 1560 között lezajlott vitája a berni zwingliánusok és a francia-svájci kálvinisták között. A fő kérdés az volt, hogy ki gyakorolhatja az úrvacsorától való eltiltás és a gyülekezetből való kiközösítés jogát. A berni tanács ezt a jogot Zwingli teológiai öröksége alapján magának tartotta fenn. A berni hatalom alatt élő Lausanne környéki, francia nyelvű lelkipásztorok viszont Kálvin tanításait követve ezt a jogot az egyházi és világi tisztségviselőkből közösen alkotott konzisztóriumnak, a reformátusok modern presbitériumai előképének tulajdonították. Bár a Lányi Gábor János teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem egyháztörténet-tanára kötetének borítójára helyezett festményen (François Bocion: A Lausanne-i vallási vita, 1857) nem látszik, a vita nem csak teológiai eszközökkel folyt. Megfélemlítés, bebörtönzés és száműzés egyaránt szerepelt az előjogát féltő államhatalom eszköztárában. A velük szemben állók között pedig a történelemben először forrt ki olyan identitás, amelynek alapja a Kálvin Szentírás-magyarázatához való ragaszkodás volt. Szinte Illyés Gyula A reformáció emlékműve előtt című versének sorai elevenednek meg az „emberhúst faló, félvad” berni zsoldosok vagy az „éppoly tűzzel teli tábor”, a „hadra kelt hit zord hadnagyai”-ként küzdő Kálvin és Viret képében. A szenvedélyes és izgalmas harc tétjéről, kimeneteléről a szerző igyekszik „hűvös tárgyilagossággal” tudósítani. Az új identitást, amely a francia nyelvű lelkészeket összekötötte és arra is késszé tette, hogy felvállalásáért hátratételt szenvedjenek, méltán nevezhetjük kálvinizmusnak, őket pedig, bár biztosan tiltakoztak volna ez ellen a megnevezés ellen, az első kálvinistáknak. Ezáltal pedig ezt az új, közös identitást előhívó konfliktust a kálvinizmus nyitányának. A jegyzetekkel kiegészített, színvonalas teológiai értekezést bőséges irodalomjegyzék teszi teljessé. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"