Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
A kötet 27 tanulmánya az ikonok, a nyelvi jelek és szimbólumok – vagyis a nem természetes jelek – használatáról, a kommunikációban betöltött szerepéről szól. A Boda István Károly – Porkoláb Judit szerzőpáros dolgozata Füst Milán Oidipusz haláláról című versének hipertextuális értelmezése, vagyis a szerzők mintegy értelmezve kiegészítik, kommentálják a vers bibliai, mitológiai utalásait, áthallásait. Bóna Judit az élőbeszéd alkalmával előforduló gondolati botlásokat, megakadásokat, értelmi kényszerszüneteket mutatja be, azt a folyamatot, ahogyan a beszélő eltervezi mondanivalóját, belefog, majd téved, végül helyreigazít. Dobai Attila aktuális témát dolgoz föl, amikor arra keresi a választ, milyen módon lehet tetten érni az etnikai, vallási előítéleteket az internetes megnyilatkozásokban. E. Bártfai László a csend fogalmának szövegszerű megragadását, ezek módjait tekinti át a magyar irodalomban – klasszikus és kortárs alkotók műveit szemlézve (Vörösmarty, József Attila, Babits Mihály, Tersánszky Józsi Jenő, Kőrössi P. József írásaiban). Folmeg Márta a magyar országgyűlésben elhangzott képviselői hozzászólások nemek szerinti különbségeit kutatja, azt vizsgálva, van-e eltérés a férfi és női fölszólalók szövegei, megfogalmazásai között. Hardiné Magyar Tamara a katolikus szentmise nem verbális kommunikációját analizálja, vagyis nyomon követi a liturgia nem szavakkal történő kifejezéseit: a testtartást, a mozgásokat, az áldásosztást, a gesztusokat, a mimikát. Horváth Katalin a „rózsa” szó nyelvi jel mivoltát és szimbolikáját kutatja; Kárpáti Eszter az orvos és páciens közötti kommunikáció sajátosságait ismerteti. Lőrincz Julianna a testbeszéd szöveges megjelenítésének idegen nyelvre történő fordítási szakkérdéseit veszi sorra; ugyancsak fordításról szól Magyarné Szabó Eszter írása, ebben Örkény István prózájának középiskolások által német nyelvre való átültetéseit mutatja be. Olga Mastaler a folyóiratok, képeslapok, magazinok sokatmondó, szimbolikus címlapképeit veti össze a német Der Spiegel és a hazai HVG viszonylatában. Több tanulmány foglalkozik írók, költők jel- és szimbólumhasználatával, a nyelvtanulás és a fordítás kérdéseivel, vagy egy-egy szakma (zenész, ügyvéd, pedagógus) kommunikációjának sajátosságaival. A gazdag tanulmánygyűjtemény tematikája túlmutat a nyelvtudomány határain, hiszen számos dolgozat napjaink kommunikációs gyakorlatának társadalom- és nyelvpszichológiai, retorikai, stilisztikai, magatartástudományi vonatkozásaira utal. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Ez a termék jelenleg nem elérhető

Ikon, nyelvi jel, szimbólum: nem természetes jelek a kommunikációban

Borító ár
2 990 Ft
Aktuális online ár
2 392 Ft
Termék részletes adatai
ISBN
9789634090670
Egyéb szerzőség
Gecső Tamás (1955-) (szerk.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2016
Méret
204 o. : ill. ; 24 cm
Kiadó
Kodolányi J. Főisk.
Cikkszám
3001021956
Sorozatcím
Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához ; 1419-6603 ; 192.

Darabszám
Teljes leírás
A kötet 27 tanulmánya az ikonok, a nyelvi jelek és szimbólumok – vagyis a nem természetes jelek – használatáról, a kommunikációban betöltött szerepéről szól. A Boda István Károly – Porkoláb Judit szerzőpáros dolgozata Füst Milán Oidipusz haláláról című versének hipertextuális értelmezése, vagyis a szerzők mintegy értelmezve kiegészítik, kommentálják a vers bibliai, mitológiai utalásait, áthallásait. Bóna Judit az élőbeszéd alkalmával előforduló gondolati botlásokat, megakadásokat, értelmi kényszerszüneteket mutatja be, azt a folyamatot, ahogyan a beszélő eltervezi mondanivalóját, belefog, majd téved, végül helyreigazít. Dobai Attila aktuális témát dolgoz föl, amikor arra keresi a választ, milyen módon lehet tetten érni az etnikai, vallási előítéleteket az internetes megnyilatkozásokban. E. Bártfai László a csend fogalmának szövegszerű megragadását, ezek módjait tekinti át a magyar irodalomban – klasszikus és kortárs alkotók műveit szemlézve (Vörösmarty, József Attila, Babits Mihály, Tersánszky Józsi Jenő, Kőrössi P. József írásaiban). Folmeg Márta a magyar országgyűlésben elhangzott képviselői hozzászólások nemek szerinti különbségeit kutatja, azt vizsgálva, van-e eltérés a férfi és női fölszólalók szövegei, megfogalmazásai között. Hardiné Magyar Tamara a katolikus szentmise nem verbális kommunikációját analizálja, vagyis nyomon követi a liturgia nem szavakkal történő kifejezéseit: a testtartást, a mozgásokat, az áldásosztást, a gesztusokat, a mimikát. Horváth Katalin a „rózsa” szó nyelvi jel mivoltát és szimbolikáját kutatja; Kárpáti Eszter az orvos és páciens közötti kommunikáció sajátosságait ismerteti. Lőrincz Julianna a testbeszéd szöveges megjelenítésének idegen nyelvre történő fordítási szakkérdéseit veszi sorra; ugyancsak fordításról szól Magyarné Szabó Eszter írása, ebben Örkény István prózájának középiskolások által német nyelvre való átültetéseit mutatja be. Olga Mastaler a folyóiratok, képeslapok, magazinok sokatmondó, szimbolikus címlapképeit veti össze a német Der Spiegel és a hazai HVG viszonylatában. Több tanulmány foglalkozik írók, költők jel- és szimbólumhasználatával, a nyelvtanulás és a fordítás kérdéseivel, vagy egy-egy szakma (zenész, ügyvéd, pedagógus) kommunikációjának sajátosságaival. A gazdag tanulmánygyűjtemény tematikája túlmutat a nyelvtudomány határain, hiszen számos dolgozat napjaink kommunikációs gyakorlatának társadalom- és nyelvpszichológiai, retorikai, stilisztikai, magatartástudományi vonatkozásaira utal. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"