Teljes leírás
A kötet 27 tanulmánya az ikonok, a nyelvi jelek és szimbólumok – vagyis a nem természetes jelek – használatáról, a kommunikációban betöltött szerepéről szól. A Boda István Károly – Porkoláb Judit szerzőpáros dolgozata Füst Milán Oidipusz haláláról című versének hipertextuális értelmezése, vagyis a szerzők mintegy értelmezve kiegészítik, kommentálják a vers bibliai, mitológiai utalásait, áthallásait. Bóna Judit az élőbeszéd alkalmával előforduló gondolati botlásokat, megakadásokat, értelmi kényszerszüneteket mutatja be, azt a folyamatot, ahogyan a beszélő eltervezi mondanivalóját, belefog, majd téved, végül helyreigazít. Dobai Attila aktuális témát dolgoz föl, amikor arra keresi a választ, milyen módon lehet tetten érni az etnikai, vallási előítéleteket az internetes megnyilatkozásokban. E. Bártfai László a csend fogalmának szövegszerű megragadását, ezek módjait tekinti át a magyar irodalomban – klasszikus és kortárs alkotók műveit szemlézve (Vörösmarty, József Attila, Babits Mihály, Tersánszky Józsi Jenő, Kőrössi P. József írásaiban). Folmeg Márta a magyar országgyűlésben elhangzott képviselői hozzászólások nemek szerinti különbségeit kutatja, azt vizsgálva, van-e eltérés a férfi és női fölszólalók szövegei, megfogalmazásai között. Hardiné Magyar Tamara a katolikus szentmise nem verbális kommunikációját analizálja, vagyis nyomon követi a liturgia nem szavakkal történő kifejezéseit: a testtartást, a mozgásokat, az áldásosztást, a gesztusokat, a mimikát. Horváth Katalin a „rózsa” szó nyelvi jel mivoltát és szimbolikáját kutatja; Kárpáti Eszter az orvos és páciens közötti kommunikáció sajátosságait ismerteti. Lőrincz Julianna a testbeszéd szöveges megjelenítésének idegen nyelvre történő fordítási szakkérdéseit veszi sorra; ugyancsak fordításról szól Magyarné Szabó Eszter írása, ebben Örkény István prózájának középiskolások által német nyelvre való átültetéseit mutatja be. Olga Mastaler a folyóiratok, képeslapok, magazinok sokatmondó, szimbolikus címlapképeit veti össze a német Der Spiegel és a hazai HVG viszonylatában. Több tanulmány foglalkozik írók, költők jel- és szimbólumhasználatával, a nyelvtanulás és a fordítás kérdéseivel, vagy egy-egy szakma (zenész, ügyvéd, pedagógus) kommunikációjának sajátosságaival. A gazdag tanulmánygyűjtemény tematikája túlmutat a nyelvtudomány határain, hiszen számos dolgozat napjaink kommunikációs gyakorlatának társadalom- és nyelvpszichológiai, retorikai, stilisztikai, magatartástudományi vonatkozásaira utal. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"