A magyarországi cigányság csoportjai közül a beás cigány közösség nyelvét, azon belül is a Dél-Dunántúlon beszélt árgyelán nyelvjárást ismerheti meg az érdeklődő a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kiadványából. A kötet nem tudományos leíró nyelvtan, hanem közérthető összefoglalása mindannak, amit a beás nyelv rendszerével kapcsolatban felderítettek a terület kutatói. A beás nyelv hangrendszere jelentősen eltér a magyarétól, így a szerzők egy speciális átírást alkalmaznak, melynek szabályairól a kötet elején olvashatunk. A korábbi beás népdal- és népmesegyűjtések nyelvi korpuszát is felhasználó munka a klasszikus leíró nyelvtan rendje szerint elsőként a hangtan, majd a névszóalakok, ige- és egyéb szóalakok, ezt követően a névszói és igés szerkezetek jellemzőit ismerteti, végül különböző mondattípusokról olvashatunk. A kiadvány a beás nyelv iránt érdeklődő bölcsészek és nyelvészek számára ajánlható.