Yossarian kapitánynak, a Pianosa szigetén állomásozó amerikai pilótának elege van a háborúból, lévén a háború a legnagyobb őrültség, amit csak az ember valaha kitalált. Kétségbeesetten terveket kovácsol életének és testi épségének megmentésére, de újra meg újra beleütközik a „22-es csapdájába”, melynek egyebek közt egyik megnyilvánulási formája az, hogy hiába teljesíti az ember az előírt bevetési számot, mire az megvan, a normát már felemelik. Egy másik megnyilvánulási formáját a gyáva és számító Daneeka Doki fogalmazza meg: aki tovább harcol, az őrült, de aki őrültségre hivatkozva a leszerelését kéri, az normális, tehát nem szerelhető le. A világhírű második világháborús regény az abszurdra és a paradoxra épül: a háború képtelen poklát a képtelenségek „fekete” humorú halmozásával ábrázolja. Képtelen a szabad vállalkozásra épülő amerikai társadalom (ennek megtestesítője Milo, a rafinált gazdasági tiszt, aki nemcsak az egész világot hálózza be kiterjedt üzleteivel, hanem a tisztes haszonért bombázást is vállal a németeknek), képtelen a hadsereg, ahol az egymással vetélkedő tökfejű tábornokokat dróton rángatja a hadosztályírnok, ahol a törtető stréberek, az „örömkatonák” diadalmaskodnak, míg a tisztességes kisemberek vagy elesnek, vagy félőrültekké válnak. A rengeteg figurát mozgató regény hatalmas panoptikumot rendez be Yossarian köré. Tudatosan önismétlő szerkezete, az eseményekre újra meg újra, új oldalaikról visszatérő technikája ellenállhatatlanul magával ragadja az olvasót, és a képtelen, humoros részletek halmozásából - rabelais-i módon harcos humanista tiltakozás bontakozik ki. - Csak felnőtt olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"