"A cigányzene (...) úgy tűnik, hanyatlóban van; ami azt jelenti, hogy a magyar kultúra egy óriási szeletét kezdjük elveszíteni" - állapítja meg kötete bevezetőjében az ifjú zongoraművész, Suki András. Figyelmeztetése egyben felhívás is minden zeneszeretőhöz: forduljanak - ismét - érdeklődéssel e felé a hagyományokban bővelkedő, meglepően sokszínű műfaj felé. Egy példaértékű lépést maga is megtett jelen műve megjelentetésével, amely zeneakadémiai szakdolgozatának bővített változata. A bevezetőt követően a cigányság eredetéről ír, majd röviden bemutatja a három nagy hazai cigány csoportot és azok zenéjét, a korai - Czinka Panna és Bihari János által fémjelzett - időszakot. Ezután egy-egy tömör fejezet keretei között érint olyan témaköröket, mint a verbunkos, magyar nóta kialakulása, a tizenkilencedik és huszadik század legnevesebb (szórakoztató és klasszikus muzsikát játszó) cigány zenészei, valamint a legjelentősebb kortárs muzsikusok, formációk, kapcsolódó intézmények (Talentum Művészeti Iskola, 100 Tagú Budapest Cigányzenekar, Rádió C). A függelékben a szórakoztató zenészek kötelező vizsgaanyagát, illetve a felhasznált irodalom és a hivatkozások listáját közli.