Az innováció az üzleti élet egyik legnépszerűbb, lépten-nyomon emlegetett és használt fogalma lett. Itt van hát az ideje, hogy az alapoktól megértsük: mit is takar ez a kifejezés, és hogyan nyilvánul meg a gyakorlatban. Ennek a témának szentelt egy teljes kötetet Eitan Wilf, aki elsősorban azt vizsgálja, hogyan lett az innováció a kapitalista társadalom egyik meghatározó hajtóereje. Mindezt teszi az antropológia szemszögéből, az innovációt mint kultúrát szemlélve. Rámutat, hogy az innováció rutinszerűen végzett folyamatok és stratégiák szövedéke, amelyek képletszerűen ismétlődnek, a képzelete új "szakmai ethosszá" avatva, így gerjesztve a konstans változás folyamatát. Wilf jelen művében eme ellentmondásokkal terhelt kapitalista periódus - a jelenkor - munkakultúrájának antropológiai elemzését teszi közzé. Kötetében három nagy témát jár körül. Az első ezek közül azzal foglalkozik, hogyan kerülnek kifejlesztésre a specifikus és szabályok által vezérelt stratégiák, amelyek nélkülözik a kreatív képzelőerőt. A második arra keresi a választ, hogy miért van az, hogy az üzlet innováció még mindig a gyorsaságot és azonnal eredményeket részesíti előnyben a tartóssággal szemben. A harmadik pedig az a jelenség, hogy az üzlet innováció egyes részei a fenti kondíciók mellett (gyorsaság, azonnaliság) a pénzre váltható végeredményre koncentrálnak. Mindezt hat fejezet keretei közt fejti ki a szerző, egy összegzéssel, jegyzetekkel, hivatkozásokkal és mutatóval lezárva könyvét. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"