Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
Teljes leírás
A 79. Ünnepi Könyvhét kiadványa P. Szűcs Judit válogatása újságírói munkássága legjavából. Négy fő tematikus blokkját tulajdonképpen szakmai titulusai szerint rendezte el, így művészettörténészi hivatása szülte az első fejezet cikkeit, amelyekben a hatalom, a hivatalos művészet és az alkotói kiszolgáltatottság konfliktusa szólal meg. A második részben a szerző lapszerkesztői tapasztalatait kamatoztatva az „új millenniumi szobrászat” emlékeitől a Nemzeti Színház szoborparkján át az új ötvenhatos mementókig a kultúrpolitika és a képzőművészet kapcsolatának torzulásaira irányítja az olvasók figyelmét. Egyetemi tanárként a múzeumok világának szentelte a harmadik egységet, nevezetesen a gyűjteményképződés kérdéseinek, megpendítve hazai (Szépművészeti Múzeum) és külföldi tanulságokat is. Műkritikusi vénája ihlette az utolsó rész megatárlatokról, konkrétan a velencei biennáléról szóló írásait. A könyv közepén színes képmelléklet hivatott láttatni az elmondottakat. Szinte szimbólumnak szánva a kötet élére került a címadó írás, jellemezve a mára kialakult szellemi légkört Bernáth Aurél Munkásállam című szekkójának megítélésén keresztül. A kultúrára fogékony olvasóközönségnek szánt, izgalmas cikkgyűjteményt az írások eredeti megjelenési helyének listája, képjegyzék és terjedelmes névmutató teszi teljessé.
Szűcs Julianna, P. (1946-)

Kicsomagolás

Aktuális online ár
299 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Szűcs Julianna, P. (1946-)
ISBN
9789637052729
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
cop. 2008
Méret
23 cm
Kiadó
Jószöveg Műhely
Cikkszám
3000144098
Alcím
példák a világba vetett művészet eseteire

Darabszám
Teljes leírás
A 79. Ünnepi Könyvhét kiadványa P. Szűcs Judit válogatása újságírói munkássága legjavából. Négy fő tematikus blokkját tulajdonképpen szakmai titulusai szerint rendezte el, így művészettörténészi hivatása szülte az első fejezet cikkeit, amelyekben a hatalom, a hivatalos művészet és az alkotói kiszolgáltatottság konfliktusa szólal meg. A második részben a szerző lapszerkesztői tapasztalatait kamatoztatva az „új millenniumi szobrászat” emlékeitől a Nemzeti Színház szoborparkján át az új ötvenhatos mementókig a kultúrpolitika és a képzőművészet kapcsolatának torzulásaira irányítja az olvasók figyelmét. Egyetemi tanárként a múzeumok világának szentelte a harmadik egységet, nevezetesen a gyűjteményképződés kérdéseinek, megpendítve hazai (Szépművészeti Múzeum) és külföldi tanulságokat is. Műkritikusi vénája ihlette az utolsó rész megatárlatokról, konkrétan a velencei biennáléról szóló írásait. A könyv közepén színes képmelléklet hivatott láttatni az elmondottakat. Szinte szimbólumnak szánva a kötet élére került a címadó írás, jellemezve a mára kialakult szellemi légkört Bernáth Aurél Munkásállam című szekkójának megítélésén keresztül. A kultúrára fogékony olvasóközönségnek szánt, izgalmas cikkgyűjteményt az írások eredeti megjelenési helyének listája, képjegyzék és terjedelmes névmutató teszi teljessé.