Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
Több mint két évtized után Boros Gábor új fordításában olvashatja minden érdeklődő magyar olvasó Spinoza Etikáját. Hollandia a 17. század polgári mintaállama volt. A gyorsan gazdagodó polgári köztársaság jó talaja volt a művészetek és a tudományok virágzásának. Ebben a történelmi keretben épült ki a klasszikus polgári filozófia egyik legkövetkezetesebb gondolati rendszere, Spinoza filozófiája is. Etikájában a reneszánsz utáni időszak filozófiájának alapkérdésére ad tömör és eredeti választ. A mű öt fő részből áll. Az első kettő lét- és ismeretelméletét fogalmazza, a harmadikban az embert mint önfenntartó természeti lényt értelmezi. Ez a három rész csak előkészítése a két utolsó gondolatmenetének: ezekben fejti ki etikáját egyrészt a mindenkihez, másrészt a bölcshöz illő életvitelről. A rendszer gazdag tartalmából több alapgondolat maradandó értéknek bizonyult, így pl. a causa sui-elv (önmeghatározottság elve), nézetei a dolgok és képzetek rendjének megegyezéséről, a szabadság felismert szükségszerűségként való értelmezése stb.

Ez a termék jelenleg nem elérhető

Spinoza, Benedictus de (1632-1677)

Etika

Borító ár
4 490 Ft
Aktuális online ár
3 592 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Spinoza, Benedictus de (1632-1677)
ISBN
9789634148388
Egyéb szerzőség
Boros Gábor (1959-) (ford.);Szemere Samu (1881-1978) (ford.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2022
Méret
381 o.
Kiadó
L'Harmattan
Cikkszám
3001072649

Darabszám
Teljes leírás
Több mint két évtized után Boros Gábor új fordításában olvashatja minden érdeklődő magyar olvasó Spinoza Etikáját. Hollandia a 17. század polgári mintaállama volt. A gyorsan gazdagodó polgári köztársaság jó talaja volt a művészetek és a tudományok virágzásának. Ebben a történelmi keretben épült ki a klasszikus polgári filozófia egyik legkövetkezetesebb gondolati rendszere, Spinoza filozófiája is. Etikájában a reneszánsz utáni időszak filozófiájának alapkérdésére ad tömör és eredeti választ. A mű öt fő részből áll. Az első kettő lét- és ismeretelméletét fogalmazza, a harmadikban az embert mint önfenntartó természeti lényt értelmezi. Ez a három rész csak előkészítése a két utolsó gondolatmenetének: ezekben fejti ki etikáját egyrészt a mindenkihez, másrészt a bölcshöz illő életvitelről. A rendszer gazdag tartalmából több alapgondolat maradandó értéknek bizonyult, így pl. a causa sui-elv (önmeghatározottság elve), nézetei a dolgok és képzetek rendjének megegyezéséről, a szabadság felismert szükségszerűségként való értelmezése stb.