Máriás József (1940–2022) Felsőbányán született bányászcsaládban. A Bolyai Egyetemen magyar irodalmat tanult, de rövid vidéki tanárkodás után az akkori tartományi napilaphoz került. A megyésítés után indult Szatmári Hírlaphoz ment át ő is Nagybányáról más kollégákkal és nyomdászokkal együtt, ahol riporterként, szerkesztőségi titkárként és főszerkesztőként is tevékenykedett. Szeretett vidékre járni, általában az anyanyelvi kultúra ápolása, istápolása volt a törekvése. A rendszerváltás után a Szatmári Friss Újság alapító csapatához tartozott, ahol még hosszú éveken át egyengette a laphoz került fiatalok útját, munkásságát. Nyugdíjba vonulása után életének új szakasza kezdődött, ugyanis teljes energiájával az irodalomtudomány felé fordulhatott, számos folyóirat közölte tanulmányait, könyvismertetőit. Különösen Németh László munkássága, valamint az erdélyi irodalmi élet érdekelte. A kor- és pályatárs Cseke Gáborral szerkesztette és egyetlen példányban adta át a Cseke Péter 75. születésnapjára azokat az esszéit, amelyeket az ünnepelt szociográfiai riportköteteiről, eszme- és irodalomtörténeti barangolásairól írt. Ezeket tesszük közkinccsé most az ünnepelt 80. születésnapján.