A magyar apától és osztrák anyától származó, s ily módon kétnyelvűen felnőtt „perlekedő pacisfista” Andreas Latzko, azaz Latzkó Andor az első világháborúban előbb a 15-ös számú császári és királyi tüzérezredben harcolt Isonzónál mint hadnagy, mígnem 1915-ben - ahogy később maga is beszámolt róla Emberek a háborúban (201801220) című könyvében - gránáttól származó légnyomást kapott. Manapság ezt poszttraumás sokknak nevezik, annak idején pedig a „háborús reszketés” szakkifejezést használták rá. Németül író szerzőnk ezt követően került a semleges Svájcba, ahol egy szanatóriumban lábadozva írta azokat a novelláit, amelyeket először újságokban, majd könyv formájában is megjelentek. Az első kötet, a már említett Menschen im Krieg 1917-ben kapott nyilvánosságot és világszerte nagy visszhangot keltett. A Max Rascher Kiadó ezért csakhamar (1919) előrukkolt egy másodikkal is, Friedensgericht címmel. Ez a több állandó figurát mozgató, műfaji meghatározásként regénynek nevezett Békebíróság az Emberek a háborúban-hoz hasonlóan szintén egy sor lazán egymáshoz illeszkedő novellából áll, s magát a háborút állítja irodalmi úton békebíróság elé. A Romain Rolland-nak ajánlott regény a nyugati fronton játszódik; a szereplők katonák, akik követték hazájuk hősöket és hőstetteket követelő felhívását, hogy aztán egy év múltán a hadsereg barbár kényszereinek és a társadalom kusza elvárásainak való teljes kiszolgáltatottság legyen az osztályrészük. Gadsky, a harminchárom éves főhős, a szegény családból származó zongoraművész, igen problematikus figura, aki hősies elképzelésekkel, önként jelentkezett frontszolgálatra. A hadigépezet legnagyobb reprezentánsa, a magát jóindulatúnak tartó Stuff őrmester csak a gőgös művészt látja benne, akinek meg kell törni a csökönyösségét. A többi újonccal Gadsky nem tud mit kezdeni, mivel azok ellenkezés nélkül alávetik magukat a katonai élet szabályainak. A hat részből álló kötet szenvedélyes vádirat a háború ellen, s a hadviselő felek mindegyikében tiltólistára került már a megjelenése előtt. A szerző pacifizmusa heves viták és reflexiók útján, máskor pedig azoknak a főszereplőknek a belső perspektívája révén kerül felszínre, akik a „háború foglyaiként” zömmel a háború áldozataivá válnak. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"