A huszadik századi magyar nyelvjáráskutatás jelentős személyisége, Csűry Bálint nyelvész-kutató jegyzi ezt a gyűjteményt, amelyben a hagyományos magyar lakodalmat, s ezen belül is a vőfély szerepét, szövegét mutatja be a kalotaszegi, a székely és tiszaháti szokások tükrében. A sort a kalotaszegi lakodalom "forgatókönyve" nyitja meg (hívogatás, fahordás, sirató, fehérítő, ajándékvivő, gyülekezés, kikérdezés, kikérés és kibúcsúztatás, esketés, lakoma stb.), majd hasonló részletességgel írja le a székely és tiszaháti menyegzői szokásokat, konkrét szövegrészletekkel kiegészítve. Az utolsó fejezet egy rövid részletet tartalmaz a szamosháti lakodalomból: a nagy vőfény ajánlására a kis vőfény házasság ellen felhozott érvekkel felel: "Jobb, pajtás, te is így meg nem házasodol, / Majd úgy a konyhárul nem is gondolkodói; / De hidd él, ha egyszer már megpárosodol / Mit egyetek ketten azon sopánkodol." A kiadvány könyvészetileg gyenge minőségű; ennek tükrében ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"