Az eredetileg 1943-ban kibocsátott kisregény az 1930-as években, Törökország akkor újonnan kinevezett fővárosában, Ankarában veszi kezdetét. A történet mesélője épp munkát keres, s végül egy volt osztálytársa segítségével kap hivatalnoki állást egy fakitermelő cégnél. Itt ismerkedik meg a beteges, csendes, boldogtalan Raiffal, akivel hamarosan mély barátságot köt, és aki a halála előtt egyetlen dolgot kér tőle: a fiókjában található jegyzetfüzet megsemmisítését. A kíváncsiság azonban erősebb a kötelességtudatnál: kiderül, hogy a füzet Raif naplója, amelyet tíz évvel azelőtti berlini tartózkodása alatt vezetett. Annak idején az édesapja küldte a német városba, hogy kitanulja a szappangyártás mesterségét, ám a fiatal, ábrándos török fiatalembernek eszébe se volt üzemeket látogatni, inkább naphosszat olvasgatott, lófrált az utcákon. Így keveredett el egy kortárs művészeti előadásra, ahol valósággal megbabonázta az egyik festmény: a Madonna Prémkabátban. Raif nem mint nap járt vissza, hogy bámulja a képet, mígnem egy alkalommal ott találta magát az alkotót is: egy Maria Puder nevű, szabadgondolkodású, karizmatikus nőt. Maria és Raif között hamarosan intenzív, ám szigorúan plátói szenvedély gyúl. A nő határozott és férfias, a férfi gyöngéd és lágy - vajon mivé formálódhat egy ilyen szerelem...? A magával ragadó, érzelmes, mégis szépirodalmi igénnyel megírt történet minden igényes kikapcsolódásra vágyó olvasónak jó szívvel ajánlható.