A Gulag és a családom újdonságát az adja, hogy a családi emlékezetre fókuszál: a leszármazottak és a családtagok szemszögéből megérthetjük, hogyan él tovább, vagy tűnik el az 1945 és 1948 között elítéltek és elhurcoltak sorsa a családi emlékezetben. Könyvünk Gulag-túlélők történetének és a családi emlékezetnek a kapcsolatáról szól. Az elmúlt évtizedekben történészi munkák fokozatosan feltárták a Gulag magyar vonatkozásait, és az egykori foglyok visszaemlékezései részletes betekintést adtak a szovjet lágerélet világába. Arról azonban szinte semmit nem tudunk, hogy a családokon belül hogyan történt a túlélő szülő történetének átörökítése. Ma már csak néhányan élnek a Gulag poklát megjárt több tízezer egykori rab közül. A túlélők gyerekeinek többsége a hatvanas és hetvenes éveiben jár, és a harmadik generáció is felnőttkorba ért. Megtörtént-e családon belül, s ha igen, milyen mélységben és részletességgel a szovjet lágerekbe elhurcolt emberek történeteinek továbbadása? Ha nem, melyek az elhallgatás okai, és melyek ennek a társadalmi emlékezetre kiható következményei? Tartalomjegyzék: BEVEZETÉS 9 TÖRTÉNELMI HÁTTÉR 17 AZ INTERJÚ MINT FORRÁS 25 AZ INTERJÚALANYOK ÉS GULAG-TÚLÉLŐ CSALÁDTAGOK 30 A CSALÁDI EMLÉKEZET SAJÁTOSSÁGAI 37 „ÉN NEM TUDOK SEMMIT” – AZ INTERJÚALANYOK ISMERETEI 37 „CSEPEGTETVE” – TELJES-E A TÖRTÉNET? 42 „NÉHA, HA OLYANJA VOLT NEKI…” – AZ ISMERETEK FORRÁSA 45 KOR ÉS AKTIVITÁS 49 A TRANSZGENERÁCIÓS TÖRTÉNETEK SAJÁTOSSÁGAI 51 Az elbeszélések típusai: a humor és az abszurd szerepe 52 A szülő-kép hatása az elbeszélésekben 55 Embernek maradni az embertelenségben 57 Ismétlődések és változások az elbeszélésekben 58 AZ ELHALLGATÁS OKAI 63 FÉLELEM – POLITIKAI OKOK 63 SZÉLES KÖRŰ TÁJÉKOZATLANSÁG – TÁRSADALMI AMNÉZIA 67 SZÉGYEN ÉS HÁRÍTÁS – LELKI TÉNYEZŐK 70 TÖRTÉNELMI TRAUMA 75 MAGYARÁZAT A SZÜLŐ VISELKEDÉSÉRE 76 FÉLELEM AZ EMLÉKEKTŐL 79 ÖRÖKÖLT TRAUMA 81 MIT TUDNAK A LESZÁRMAZOTTAK A GULAGRÓL? 85 ELHURCOLÁS 86 Az elhurcolás indoka 86 „Az anyám nem csinált semmit” 91 „Berkesi András személyesen jött érte” 93 „Épp ebédelt a család, mikor jöttek érte az orosz katonák” 95 „Rendes úri gyerek” 98 „A Bibliában hozták a kódot” 99 „Ausztria felé ment” 102 TÖRTÉNETEK A GULAGRÓL 104 Szerelem a Gulagon – Károly és Mária története 104 Szökés a Gulagról 110 Egy málenkij robotos Leningrádban 113 Térkép nélkül Szibériában 114 Gyakori témák a szülők elbeszéléseiben 118 Hideg 118 Kenyér 121 Erőszak 124 HAZAÉRKEZÉS, ÚJRAKEZDÉS 127 Fenyegetés a határon 128 „Előttem van az a kép” – találkozás a szülővel 130 „Vártam rá, mert nagyon szerettem” – akiket vártak 133 „Nem akarták megismerni” – akiket nem vártak otthon 137 „Újra megtanulni az életet” 140 Az elhelyezkedés nehézségei 143 Házasságkötés egykori Gulag-rabok között 146 A GULAGRÓL A CSALÁDBAN A KÁDÁR-RENDSZER IDEJÉN 149 A „GULAG” SZÓ HASZNÁLATA 149 AZ OROSZ NYELV 150 KAPCSOLATTARTÁS AZ EGYKORI RABOK KÖZÖTT 155 MEGBÉLYEGZÉS 158 DISSZIDÁLÁS 162 REHABILITÁCIÓ 165 MEGFIGYELÉSEK AZ EGYKORI GULAG-RABOK KÖRÉBEN 168 Nyilvántartottak 168 Házmesterek és szomszédok 171 „Politikailag passzív, káros szenvedélye nincs” 173 Beszervezési kísérletek 174 A Gulag-világ magyar krónikása: Rózsás János 176 A megfigyelt megfigyelő 178 Rózsás János a Gulag-túlélők családjainak emlékezetében 181 Horthysta katona, szovjet elítélt, téeszkönyvelő – jelentések egy volt Gulag-rabról 184 Az ügynök balesete 186 „Egy bőrkabátos bácsi” 187 A GULAG-IRODALOM A KÁDÁR-RENDSZERBEN 189 Szolzsenyicin és A Gulag szigetcsoport című műve a Kádár-korszak sajtójában 190 Szolzsenyicin előtt: Lengyel Józs