Thomka Beáta irodalomtudós, a 20. századi és kortárs irodalomelmélet és kritika kiemelkedő alakja, a PTE irodalomtudományi iskolájának vezetője, irodalom- és művészetelméleti szakirodalmi gyűjtemények megteremtője, ebben az esztendőben hatvan éves. Tanítványai, barátai, pályatársai az ünnepelthez legméltóbb módon köszöntik őt: egy kötettel, amelyben mindegyikük olyan írást ad közre, amely valamilyen módon kapcsolódik Thomka Beáta munkásságához. A kötet megmutatja a tudós, a kutató, a tanár rendkívül sokrétű érdeklődését, hatalmas tudását. A fejezetcímek reflexiók az életműre: az egyik utal például a Mészöly-hagyaték feltárásában vitt szerepére, egy másik a narráció és reflexió tanulmányozására. Ugyanígy beszédes az Esszék, regényterek, a Prózatörténeti vázlatok, az Áttetsző könyvtár fejezetcím is. Tolnai Ottó külön részt kapott, hiszen ő, illetve az Új Symposion külön fejezet Thomka Beáta életében. A Beszél egy hang című rész a verseké, a verselemzéseké, a Glosszáriumban pedig az esztétika köré csoportosították a szerkesztők a tisztelők műveit. A Műhelynaplók című fejezet szerzői meg is szólítják az ünnepeltet, alkotásukat neki dedikálva, de az utolsó, a Prózai archívum tanulmányai is egyértelműen az ő tanításai alapján születtek meg. Az irodalomtudós számára, aki egyben elhivatott tanár, szebb ajándék nem is készülhetett volna.