Vörösmarty Mihály több mint 180 éve, 1835-ben vetette papírra a Szózat első két versszakát, az egész költemény 1837 elején jelent meg nyomtatásban, az Aurora almanachban. A Babus Antal szerkesztette album az évforduló alkalmából készült. A költő ismert, Barabás Miklós által festett színes portréja után található a Szózat első nyomtatásban megjelent szövegének fakszimiléje, ezt követi a kézirat hasonmása. Az eredeti versszövegek után két tanulmány áll. Az első Babus Antal írása, A Szózat kéziratának története. Szerzője nyomon követi – amennyire a fönnmaradt források és a szakirodalom megállapításai lehetővé teszik – a kézirat sorsát egészen keletkezésétől egészen addig, amíg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárába, jelenlegi őrzési helyére került. Ezután sorról sorra haladva tüzetes leírását adja a kéziratnak, külön szólva a költő sűrű javításairól, betoldásairól, szövegkorrekcióiról. A második tanulmány Szilágyi Márton munkája, és A Szózat eszmei előzményei címet viseli. Ebben a szerző leszögezi, hogy önértékénél fogva is fontos versről van szó, egy retorikus költeményről, amelynek szellemi indítékai után nyomoz, elsősorban a szakirodalom -- azaz Szörényi László, Korompay Bertalan és Deák Ágnes -- eddigi megállapításainak nyomvonalán haladva. Vizsgálja, milyen haza-fogalmat tükröz a Szózat, milyen a költő szóhasználata, milyen eszmei összefüggések figyelhetők meg a vers és Széchenyi István Stádium (1833) című munkája között, végül utal a vers nemzetközi hatására, amely kimutatható például a finnek himnuszában. A vékony album utolsó részében található a költő rövid életrajzi kronológiája, és egy róla 1854-ben készült fotográfia, amelynek eredetijét szintén az MTA Könyvtára őrzi.