A brit író, újságíró, tanár kötete ötven olyan vasútvonalat mutat be az érdeklődőknek, amely megváltoztatta a történelmet. Az elsőre talán kissé hatásvadásznak tűnő cím egyáltalán nem túlzás. A vasút ugyanis az elmúlt két évszázad alatt tényleg jelentős hatást gyakorolt mindennapjainkra. Lehetővé tette, hogy az emberek távoli helyekre eljussanak, hatalmas területeket benépesítsenek (gondoljunk csak az Egyesült Államok terjeszkedésében közrejátszott szerepére), felgyorsította a gazdasági-ipari fejlődést, lehetővé tette az áruk tömeges szállítását, társadalmi változások sorát indította el, sőt hadseregek, hadianyag szállítása révén háborúkat döntött el. A félszáz vasútvonal közül az első a Merthyr Tydfil-i vonal, amely Wales területén fontos kőszénbányák környékén épült ki, kezdetben még nem gőzmozdony vontatására, de természetesen a kötet a híres Stockton-Darlington vonal történetét is bemutatja, ahol Stephenson első gőzmozdonya elindult. Olvashatunk a Manchester iparvárosát Liverpool kikötőjével 1830-ban összekötő, rendkívül fontos vasútvonalról, amely már nem csak viadukt, hanem alagút építését is indokolta. Szó esik az Egyesült Államok első gőzvontatású személyszállító vonaláról (Baltimore-Ohio, 1830), amely nemsokára Washington D. C.-vel is összekötötte a keleti part fontos városát, de bemutatásra kerül az európai kontinens első vasútvonala is, Brüsszel és Mechelen között (1835). Olvashatunk az első oroszországi vasútról (Carszkoje Szeló, 1837), a Londont Bristollal összekötő Great Western Railway-ről (1840), az Indiai Szubkontinens Nagy Vasútvonaláról (1853), a kultúrtörténetbe az első hegyi vasútként bevonult semmeringi vonalról (1854) vagy éppen a Krím-félsziget első vasútvonaláról (1855), amely gyakorlatilag eldöntötte a krími háború kimenetelét. Szó esik a világ első földalattijáról, a londoni Metropolitanről (1863), Amerika első transzkontinentális vasútjáról (1869), az Afrikát Fokvárostól Kairóig átszelő vonalról (1904), a transzszibériai vasútvonalról (1916), a koncentrációs táborig vezető auschwitzi holtvágányról (1942), a Híd a Kwai folyón című filmből ismert Burma-Sziám vonalról (1943), a tokaidói szupervasútról (1964) vagy a Csatorna-alagútról (2007). A szöveget illusztrációk és a vasútvonalakat ábrázoló térképvázlatok kísérik, a kötetet pedig bibliográfia, név- és tárgymutató zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"