Szviezsényi Zoltán 1921-ben adta ki könyvét, amelyben áttekintette a Felvidék elcsatolásának nemzetközi előzményeit és folyamatát. Az előzményeket az 1868. évi nemzetiségi törvénytől, illetve a 19-20. század fordulójától, a pánszláv eszme kelet- és közép-európai térhódításától számítja, amelynek hazai letéteményese a túrócszentmártoni Matica Slovenská nevű szervezet volt, amelynek fő hivatása a honi szlovákság nacionalizmusának fölszítása volt. Bemutatja a szlovák szeparatista törekvéseket és mozgalmakat, amelyek sajátos kettősségben működtek: el akartát szakítani a szlovákságot Magyarországtól, de nem akarták az „egyesülést“ a csehekkel. Szviezsényi ismerteti az utóbbira vonatkozó cseh propagandát, Tomáš Masaryk tevékenységét, a cseh agitátrorok felvidéki működését, bemutatja az elszakadási törekvések külföldi és hazai propagálóit (Masaryk, Vavro Šrobár, Milán Hodža), akik hihetetlen szívóssággal győzték meg Európa potentátjait magyarellenes nézeteikről. Ilyen előzmények közepette lett Ausztria-Magyarország az I. világháború vesztese, miközben a szerző bemutatja a cseh légiók háborús szerepét, szól a csehek és szlovákok 1918. májusi pittsburghi egyezségéről, amelyben lefektették a „cseh-tót állam“ megalapításának elveit. Nyomon követi a hazai eseményeket is, a Monarchia összeomlását, a hazai szlovákság Túrócszentmártonban 1918 októberi függetlenségi deklarációját, a Felvidék cseh megszállását, a Károlyi-kormány tehetetlenségét, a rövid életű Tót Tanácsköztársaság időszakát, a bolsevizmustól megrettenő Európa reagálását, a cseh-szlovák viszony alakulását. Vagyis Szviezsényi Zoltán azt mutatja be, hogy a dualizmus korában miként készítették elő a nyugati emigrációban és idehaza a cseh és szlovák politikai erők Felvidék elszakítását, és milyen nyugati imperialista érdekek támogatásával jött létre a Monarchia Romjain a Csehszlovák Köztársaság. A szerző számos dokumentum szemelvényével igazolja és lábjegyzetek sokaságával magyarázza állításait, következtetéseit. A kötet nagyobb történelmi gyűjteményekben kaphat helyet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"