Az Egyetemes állam- és jogtörténet. Ókor - feudális kor (201212046) című kötet folytatása, szintén az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egyetemes állam- és jogtörténeti tanszék szerzői munkaközössége (Kisteleki Károly, Lövétei István, Nagyné Szegvári Katalin, Pomogyi László és Rácz Lajos) tollából az ún. polgári kor egyetemes állam- és jogtörténetét mutatja be. A munka egyrészt a fő fejlődési pontokra helyezi a hangsúlyt, másrészt az egyetemi tananyagnak egyfajta jogági bemutatását kísérli meg. Az első rész a közjog és közigazgatási jog témakörét tárgyalja: az alkotmánygondolat fejlődését, a legkorábbi alkotmányos szabályozásokat (Hollandia, Anglia), a klasszikus alkotmányozás időszakát (amerikai és francia alkotmányozás), az 1791-es lengyel alkotmányt, a cári Oroszország kormányzását, Németország 1918-as weimari alkotmányát, az 1917-es mexikói alkotmányt, a wilsoni amerikai újításokat és a New Dealt, a Szovjetunió korai alkotmányait, a fasizmus államkormányzati megoldásait, az állam és az egyház szétválasztását a polgári korszakban, végül a közigazgatási jog és eljárásjog kialakulását, történeti fejlődését. A második rész a magánjog fejlődését vizsgálja: a jogforrásokat és a kodifikáció problémáját, a magánjog egyes intézményeit Angliában, a magánjog alakulását a francia forradalom és Napóleon korában, a német magánjogi fejlődést, végül az előző századforduló változásait, a szövetkezeti jog megjelenését. A harmadik rész a büntetőjog és a büntetőeljárás fejlődését mutatja be, kitérve a tett- és a tettesközpontú büntetőjogra, a vegyes büntetőeljárásjogi rendszerre, a büntetésekre és azok végrehajtására. Az utolsó rész az állam külső megjelenítése és a hatalmi szimbolika kérdését (államcímerek, zászlók, nemzeti színek) tárgyalja. Az ajánlott irodalom jegyzékével záródó kötet elsősorban joghallgatók számára ajánlott. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"