Az ELTE Savaria Központ (a volt Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola) docensének kötete eredetileg 2004 és 2014 között írt kritikákat és tanulmányokat tartalmaz, a kortárs magyar irodalom legmeghatározóbb műveiről. Az írások többnyire magyarországi folyóiratokban (Jelenkor, Kalligram, Holmi, Alföld, Ex Symposion, műút) jelentek meg, néhány pedig tanulmánykötetekben. Ami összefűzi az írásokat, az a megközelítésmódjuk: az emberi testet tartják fókuszban, a szerző által olvasott prózákban értelmezve az ott megszólaló "nyelvi alternatívákat, melyeken belül létezésünk elmondhatóvá és faggathatóvá válik". Az első fejezet (Én - másik) az önértelmezés nehézségeinek, az interszubjektivitás mibenlétének és a másikhoz való (családi, szerelmi, testvéri, rokoni stb.) kötődés számtalan formáját vizsgálja. A Test - nyelv című középső blokk azon kérdésekkel foglalkozik, hogy a nyelv hogyan tud hozzáérni, hogyan érhet hozzá a testhez, milyen retorikai lehetőségeink vannak érzéki tapasztalataink és benyomásaink szóvá tételére. Az utolsó tematikus blokkot azon írások alkotják, amelyek A másik én izgalmas alakzatát körvonalazzák. Olyan szerzők és műveik kerülnek elemzésre a kötetben, mint Oravecz Imre: 1972 szeptember, Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka, Bán Zsófia: Esti iskola, Grecsó Krisztián: Tánciskola, Nádas Péter: Párhuzamos történetek, Pályi András: Túl, Erdős Virág: Eurüdiké, Esterházy Péter: Semmi művészet, Bodor Ádám: Verhovina madarai, Szvoren Edina: Nincs, és ne is legyen vagy Szilasi László: A harmadik hív című művei. A kiadvány végén az írások eredeti megjelenési helyeit találjuk. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"