Igazi irodalmi csemegével lepte meg olvasóit a Szépmíves Kiadó, amely ezzel a kötettel bocsátotta útjára, a Transzliteratúra nevű új sorozatát. Thuróczy Gergely bevezetőben és a kisregényhez írt esszéisztikus utószóban arról vall, hogy ezzel a sorozattal méltó helyet szeretnének biztosítani a magas irodalom és a szórakoztató könyvek határmezsgyéjén egyensúlyozó, sokak által lenézett ponyva műfajának. Az olvasó pedig azt érzékelheti, hogy a már kivitelében is szép kötet számos, a Petőfi Irodalmi Múzeum állományából való, a regény keletkezésére utaló függelékkel ugyancsak beteljesíti ezt az elképzelést. A mű keletkezésének pontos ideje nem található a kéziratban sem, így a kiadó a regény végén olvasható, a szerző lakhelyére és telefonszámára vonatkozó információkat tudta csak közölni. A Tatjána története hasonlóan Rejtő más munkáihoz egy kikötő, a chilei Valparadiso büdös dokkjában veszi kezdetét, ott ahol éhesen kóborolnak a társadalom peremére szorult szerencsétlen, nyomorultak. Az egyes szám első személyű elbeszélő történetéből kibomlik egy gyilkosság és egy szerelem krónikája. A mesélő a különös és rejtélyes nő, Tatjána iránt érzett vonzalma, és a folyamatosa alkoholmámorban élő Kopó a nőhöz való szintén gyengéd érzelmei, majd egy gyilkosság, amikor Alexandrovics Mirko Dimitrij volt cári tábornokot likvidálja valaki. Befejezésül a szomorú végkifejlet, amikor Tatjána is eltávozik az örök vadászmezőkre, és ekkor a két hősszerelmes számára kiderül, hogy a nő sokkal idősebb volt bevallott koránál, mi több a szovjet hatalom biztonsági szervének, a Csekának dolgozott... Az író szokásos, szarkasztikus humorával áthatott történet bizonyára minden "Rejtő fan" kedvére lesz, de a legszélesebb körben ajánlható a regény. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"