Trenka Csaba Gábor regényei szokatlan új színnel gazdagították a hazai irodalmat. Jelen történetének különös sorsú főhőse, Ariel von Ladik a Hasemiták hivatalnoka ötvenegyedik születésnapján váratlan felindulástól vezérelve elhagyja munkahelyét, a Pártot, és mindent, ami azelőtt életterét képezte. A regény szövege valójában az ő papírra rótt emlékezése, amelyet egy Hasemita hivatalnok folyamatosan ellenőriz, és lábjegyzetekben javítja, kommentálja a leírtakat. Ez pedig egy olyan világ, ahol még őt, a cenzort is cenzúrázzák, ugyanis valahol a könyv felénél kiderül, hogy egy ismeretlen olvasó is hozzáír Ariel szövegéhez. Diktatúra ez tehát, mégpedig a "javából". A történet különössége még az is, hogy Ariel a mai Budapest utcaneveit használja, szemben a cenzorral, aki mindig kijavítja, többek között olyanokra, hogy Győzelmes Pelikánok útja, Alkonyrókák tere, Szaszanida park és Iszmail mecset. Lehetséges hát, hogy a világ a történet idejére már egységes masszává vált, és mik azok a titokzatos szauruszok, amikről nem tudni, hogy valóban léteznek-e? Számos kérdés merülhet fel az olvasóban, amelyekre szeretné meglelni a választ. Ám közben igencsak figyelnie kell a regényben szereplő különös figurákra, akik többnyire a társadalom perifériájára szorult kisemberek. A fiatal Máray Lail, a baljós világfi, Nero de Sforza, a csavargó Salaam, a vad életű Aila von Selmecz és a cserzett lelkű Menghisztu Akela párbeszédeiből kibontakozó világról nem lehet tudni, hogy azt a képzelet teremtette csupán, vagy ők valóban a huszonegyedik századi Budapest lakói valamennyien... A sci-fi elemekkel bőséggel élő, különös hangulatú regény elgondolkodtató sorai a műfajban elmélyedni tudó olvasók figyelmére érdemesek. "www.kello.hu minden jog fenntartva"