Körösi Csoma Sándor a nagy magyar utazó és nyelvész legismertebb munkája a tibeti-angol nyelvtan. A nevéhez köthető azonban egy másik, úttörő jellegű munka. Az alapmű - a Mahávjutpatti - egy szanszkrit-tibeti szótár, melyet annak idején tibeti fordítók hoztak létre szanszkrit nyelvű buddhista szövegek tibeti átültetéséhez. Csoma megtalálta e munkát és a két hasáb mellé illesztett egy harmadikat: egy inkább értelmező, mint fordító angol megfelelőt. Ez lett a Sanskrit-Tibetian-English Vocabulary című munkája, mely csak jóval halála után került elő. A mű nem teljesen készült el, számos javítás még nem teljesen tisztázott kézirat benyomását kelti, s az utolsó húsz oldalon hiányzik az angol megfelelő. Az utazó születésének kétszázadik évfordulójára Terjék József szerkesztésében a magyar változata is elkészült, Körösi Csoma Sándor: Szanszkrit-magyar szójegyzék címen (Budapest, MTA Könyvtára, 1985.). A szélesebb körű elterjedést akadályozta az, hogy a munka a szavakat nem ábécésorrendben, hanem témák szerint tartalmazza, így meglehetősen nehéz benne keresni. Jelen munka épp ezt a nehézséget kívánja feloldani. Ádám Béla ugyanis hosszas munka során a kötetben szereplő szavak mellé előbb oldalszámot tett, majd ezeket szanszkrit ábécésorrendbe tette, a leginkább elterjedt átírásban. Ennek köszönhetően kétszeres kereséssel ugyan, de hagyományos buddhista szótárként használható a két kötet együtt. Elsősorban a terület szakértőinek ajánlott kötet.