A magyar esszéirodalom legjobb hagyományait folytatja az egri irodalomtörténész, pedagógus, művelődéstörténész. A helyi irodalmi hagyományokat, az országosan alig vagy egyáltalán nem ismert, de a nemzeti kultúra érverését biztosító kismesterek életművének egy-egy érdekes szeletét, ismert irodalmi alakok életének egri vonatkozásait könnyed, olvasmányos stílusban, sok-sok személyes történettel fűszerezve meséli el. Az első rész Üzenetek Erdélyből címmel olyan érdekességeket tartalmaznak, mint például az az egyetemista kori emléke a szerzőnek, midőn váratlanul, dedikálás ürügyén, bekopogtatott Tamási Áronhoz, amiből azután levélváltás, az író részéről megfogalmazott, ma is igen tanulságos, közéleti, össznemzeti üzenetbe szőtt ars poetica lett. Benedek Elek, Dsida Jenő vagy Szervátiusz Tibor alakja ugyanilyen személyes szűrőn át jelenik meg ebben a fejezetben. A gyöngyösi és mátravidéki arcok című részben olvashatunk a Vachott családról éppúgy, mint a Petőfi-epigon kismesterekről, a Nemzeti dal mintájára nemzetőrdalt költő Spetykó Gáspárról, Damjanich „hadi poétájáról”, Zalár Józsefről vagy az 1851-ben jelképesen felakasztott, így a maga halhatatlanságáról verselő Sárosi Gyuláról. A következő rész Eger irodalmi vonatkozásaival foglalkozik, például Petőfi egri tartózkodásáról vagy Tárkányi Béla szabadságharcos verseiről olvashatunk. Végül emlékezések és könyvismertetések zárják a rövid, tartalmas esszék sorát. Helyi irodalmi gyűjteményekbe mindenképpen érdemes beszerezni, de természetesen másutt is helye van, széles körben ajánlható a művelt nagyközönségnek. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"