Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
A speciálisan a nyitragerencséri magyar tájszólásról szóló szótár Sima Ferenc neves nyelvész, nyelvjáráskutató tájszóhagyatéka nyomán készült. A 2005-ben elhunyt tudós öt évtizeden át, 1940 és 1992 között gyűjtötte a Nyitra-vidéken a nyelvi anyagot, amit betegsége miatt már nem szerkeszthetett és publikálhatott. Megjelentetését az özvegy, Simáné Havas Éva szorgalmazta, így a nyitrai egyetem magyar tanszékének munkatársaira maradt e munka. Sándor Anna és Tóth Katalin felmérve a szókincsanyagot, megállapították, hogy tizenkét település (Alsócsitártól Zsére faluig) nyelvjárási adatait tartalmazza, melyek közül a legnagyobb számú, Nyitragerencsért leíró cédulákra esett a választásuk az alaposabb feldolgozáshoz. A betűrendes tájszótár elsősorban az itteni tájszavak megismerését teszi lehetővé, de példamondatai a régi gerencséri emberek életét, szokásait, gondolkodásmódját, értékítéletét, mindennapi örömeit és gondjait is az olvasó elé tárják. Emellett helyi személy- és földrajzi neveket szintén bőven tartalmaz a gyűjtemény, adatai tehát nemcsak a helybelieknek, hanem a néprajz és a névtan kutatóinak is értékes információkat nyújthatnak. „A magyar dialektológia egy olyan jó tájszótárral gazdagodik, amelynek adatai olyan területről származnak, amely vidékről nincs még tájszótárunk” – állítja a kiadványról Kiss Jenő Széchenyi-díjas nyelvész, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének igazgatója. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
Sándor Anna (1951-)

Nyitragerencséri tájszótár - Sima Ferenc tájszóhagyatéka alapján

Borító ár
2 990 Ft
Aktuális online ár
2 243 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Sándor Anna (1951-)
ISBN
9788081019876
Egyéb szerzőség
Sima Ferenc (1917-2005) (alapján)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2020
Méret
284 o.
Kiadó
Kalligram
Cikkszám
3001048688
Alcím
Sima Ferenc tájszóhagyatéka alapján

Darabszám
Teljes leírás
A speciálisan a nyitragerencséri magyar tájszólásról szóló szótár Sima Ferenc neves nyelvész, nyelvjáráskutató tájszóhagyatéka nyomán készült. A 2005-ben elhunyt tudós öt évtizeden át, 1940 és 1992 között gyűjtötte a Nyitra-vidéken a nyelvi anyagot, amit betegsége miatt már nem szerkeszthetett és publikálhatott. Megjelentetését az özvegy, Simáné Havas Éva szorgalmazta, így a nyitrai egyetem magyar tanszékének munkatársaira maradt e munka. Sándor Anna és Tóth Katalin felmérve a szókincsanyagot, megállapították, hogy tizenkét település (Alsócsitártól Zsére faluig) nyelvjárási adatait tartalmazza, melyek közül a legnagyobb számú, Nyitragerencsért leíró cédulákra esett a választásuk az alaposabb feldolgozáshoz. A betűrendes tájszótár elsősorban az itteni tájszavak megismerését teszi lehetővé, de példamondatai a régi gerencséri emberek életét, szokásait, gondolkodásmódját, értékítéletét, mindennapi örömeit és gondjait is az olvasó elé tárják. Emellett helyi személy- és földrajzi neveket szintén bőven tartalmaz a gyűjtemény, adatai tehát nemcsak a helybelieknek, hanem a néprajz és a névtan kutatóinak is értékes információkat nyújthatnak. „A magyar dialektológia egy olyan jó tájszótárral gazdagodik, amelynek adatai olyan területről származnak, amely vidékről nincs még tájszótárunk” – állítja a kiadványról Kiss Jenő Széchenyi-díjas nyelvész, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének igazgatója. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"