Már dörögtek a fegyverek a második világháború csataterein, amikor napvilágot látott a Mi a magyar? (Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1939) című tanulmánykötet, melynek célját a szerkesztő, Szekfű Gyula az alábbiakban fogalmazta meg: "...kijelölni a határvonalat, melyen túl a fantázia és líra felelőtlensége veszi kezébe a magyar problémát, de amelyen belül lehetséges objektív módszerrel és eszközökkel megközelíteni, megismerni a magyarság lényegét." Ez az - egyébként már a megjelenése pillanatában vitatott - mű jelenik meg ismét, ezúttal a Nemzeti könyvtár sorozat Magyar Ritkaságok alsorozatában, az eredeti szerkesztői előszó előtt Pozsgai Zsolt ajánló sorait is közölve. Megállapítása szerint ugyanis a könyv talán soha nem volt olyan időszerű, mint amilyen ma. "A zavar és bizonytalanság ködében élünk a magyarság minden fontos kérdésében, az ellentétes nézetek olyan szélsőségei elegyednek össze számtalanszor ugyanazokban az agyvelőkben is, a »magyar« szónak még szótári definíciója is olyan sokféleképpen és ellentmondón hangzik különböző ajkakon, a közélet és szellemi élet különböző tájain, hogy már a magyar öntudat teljes szétbomlásával kell számolnunk". A kötetben szereplő tizenegy írás mind ugyanarra a kérdésre, illetve annak egy-egy - irodalmi, művészeti, néprajzi vagy a néplélekben megmutatkozó - aspektusára kíván válaszolni: "Mi a magyar?" Magán Szekfű Gyula történészen kívül a szerzők között van Ravasz László református lelkész, Babits Mihály költő, műfordító, Eckhardt Sándor irodalomtörténész, nyelvész, Keresztury Dezső író, költő, műfordító, kritikus, Zsirai Miklós nyelvész, finnugrista, Zolnai Béla irodalomtörténész, nyelvesztéta, Kerecsényi Dezső irodalomtörténész, kritikus, irodalompedagógus, Viski Károly etnográfus, Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, népzenekutató és Gerevich Tibor művészettörténész, művelődéspolitikus. A néhány fekete-fehér illusztrációval is kísért kötet általános gyűjtőkörű és középiskolai könyvtárakba ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"