Kántás Balázs történelmi monográfiája nem kisebb dologra vállalkozott, mint a két világháború közötti időszak titkos, általában félkatonai és politikai mozgalmai történetének, szervezeti felépítésének és hatásának a feltárására. Az irodalomtörténészként és levéltárosként is elismert szerző könyve első felében a magyar nyelven született alapvető munkákat szemlézi. Historiográfiai áttekintését követően az egyes szervezetekre tér át. A korszak, s itt elsősorban a húszas évek első felére gondoljunk, legjelentősebb szervezete az Etelközi Szövetség volt. Az igen heterogén tagsággal bíró szervezetben a korszak vezető politikusai, mérsékelt jobboldali szereplői mellett a szélsőjobb képviselői is megtalálhatók. Az irredenta mozgalmat a Magyar királyság határainak visszaállítása kötötte össze; a szervezet a szabadkőművesség mintájára szerveződött, sokat merített a szervezet példájából, csak a polgári és liberális elvekkel szemben vállaltan fajvédő és nacionalista volt. A korszakban a paramilitáris, vagyis félkatonai szervezetek a kormány mintegy illegális meghosszabbításai voltak, amelyek a társadalom mélyebb részeibe is eljutottak, segítségükkel tudott a kontroll ennyire mélyen kiépülni.