Az autizmus egy idegrendszeri fejlődési zavar, és a mélyén egy másfajta idegrendszeri működés áll. Mint ahogy a maga is autista Oravecz Lizanka, informatikushoz híven a következő hasonlatot írja: "hogyha az átlagember fejében Windows operációs rendszer fut, akkor az autistákéban Linux". Most megjelenő, Orosz Ildikó újságíróval közös könyve előszavában azt írja, hogy bár az autizmusról biztos sokan hallottak már, ám még ma is rengeteg a félreértés. Az egyik téves elképzelés szerint az autisták önellátásra és kommunikációra képtelen, érzelmileg sérült "szobanövények". A másik sztereotípia szerint különc zsenik, olyanok, mint az Esőember vagy az Agymenők tévésorozat főhőse. Azt azonban kevesen tudják, hogy a Dustin Hoffman által alakított karakter valóságos figurája, Kim Peek nem is autizmussal, hanem Savant-szindrómával volt diagnosztizálva, amely állapotnál bizonyos részképességek átlagon felül működnek, más készségek azonban sérültek. Az Agymenők főszereplője, Sheldon Cooper elméleti fizikus pedig az "Asperger-szindrómás zseni" tipikus alakja, amely az autizmus egy enyhébb formájának tekinthető. Ma már tudjuk, hogy az autisták többsége egyáltalán nem zseni. És akkor is lehet valaki autista, ha képes szavakkal kommunikálni, belenézni a másik ember szemébe vagy elvégezni egy iskolát. A húsz évvel ezelőtt gondoltakhoz képest a szakemberek ma már autizmus spektrum zavarról beszélnek, ami kifejezi, hogy egy összetett tüneti képről van szó, amely sokféle formát ölthet. A könyvben a szerző számos, ehhez hasonló érdekességet is megoszt az olvasókkal, számos tévhittel igyekszik leszámolni, ám leginkább saját életét mutatja be, mely sokaknak tanulságos lehet. Őt ugyanis sokáig félrediagnosztizálták: csak 34 éves korában állapították meg nála az autizmus spektrum zavart (azon belül is Asperger-szindrómát), köszönhetően például annak, hogy még az orvosok körében is sokáig élt az a tévképzet, hogy autisták csak fiúk/férfiak lehetnek. Bemutatja gyermekkorát, s azt, hogy miként érezte már egészen kis korában, hogy különbözik a többiektől. Számos példát hoz minderre, az étkezéssel kapcsolatos problémáktól az iskolai beilleszkedési nehézségeken keresztül odáig, hogy képtelen volt kezelni a társas helyzeteket, így mindig, az élet minden területén a perifériára szorult. Részletesen bemutatja félrekezelése történetét (számos pszichiátriai problémával kezelték, a borderline személyiségzavartól a skizoaffektív zavaron és a depresszión keresztül a pánikbetegségig), s azt, hogy mindemellett milyen önismereti munkával sikerült megtalálnia a helyét a világban. A kötet végén Orosz Ildikó két neves hazai autizmus-szakértővel és Lizanka édesanyjával készített interjúja olvasható. A kötetben fotómelléklet is helyet kapott, és a függelékben hasznos elérhetőségeket is találunk. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"