Lackfi János a Háromkirályok csodaszép történetét meséli újra, sok-sok mai poénnal fűszerezve, kedves, évődő humorral. A három unatkozó király igazi csibész, aki valami különlegesre vágyik, ezért elhatározzák, hogy felkerekednek egy nagy kalandra. Bújják a könyveket, mígnem egy érdekes jövendölésre lelnek. A varázslatos könyv szebbnél szebb történeteit finom arab kávét szürcsölgetve mesélik egymásnak, ám a várva várt utazás sok megpróbáltatással jár. Alig élik túl a homokvihart, amiből hűséges tevéjüknek, Jónásnak köszönhetően keverednek ki, ajándékaikat az álnok Heródes lopatja el. Végül lerongyolódva jutnak el Betlehembe, de mire nagy nehezen megtalálják az istállót, már ki is teszik a szűrüket, hiszen meg kell szoptatni a cérnahangú kis csöppséget. A zsörtölődő, értetlenkedő uraságok, akik nem egészen arra számítottak, mint amit találtak, végül egy angyalba botlanak, aki hullócsillagokkal játszik az istálló tetején. Tőle tudják meg, hogy "Isten nem a pusztító viharban lakik, hanem az enyhítő szellőben", hogy "gyengeségével erősít meg titeket, embereket", és hogy "szegénnyé lett, csak hogy titeket gazdagítson", "kicsi lett, hogy a lelketek nagyra nőjön". A rövidített hittanóra után a királyok elindulnak messzi palotájuk felé, "hogy nyomukban karácsony táján mi is minden áldott évben elindulhassunk a betlehemi istálló felé". Tíz éves kortól minden korosztálynak jó szívvel ajánlható a Makhult Gabriella művészi színvonalú színes rajzaival illusztrált, kivitelében is igényes kötet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"