A kulturális nemek kutatásának (gender studies) nagy hagyománya van az angolszász országokban, de az utóbbi években a feminizmus, főként az irodalomkritika területén komoly eredményeket mutatott fel nálunk is. Bajner Mária a kérdéskört komplex módon tárja fel. Könyve első részében azokat a tényezőket veszi sorra, amelyek a nyelven keresztül formálják, determinálják a férfi-nő ellentétet, elsősorban a férfidominancia javára fordítva a hatalmi viszonyokat. A nemzetközi szakirodalom tükrében alaposan kielemzi a sztereotípiák, a megszólalási módok alakzatait, majd ennek fényében értelmezi a reklámok, szappanoperák, népszerű irodalmi alkotások és filmek jellegzetes kódjait, amelyek ráerősítve a hagyományos képzetekre, hozzájárulnak a hátrányos különbségek fenntartásához. A kötet további fejezetei azonban a művelt olvasók nézőpontjából közelíti meg a kérdést, a magas irodalom síkján követi nyomon a nő mint író, illetve a nő mint olvasó látens jelenlétét, a férfiirodalom árnyékában kibontakozó női szubjektum mibenlétének a feminista kritika által egyre jobban körvonalazott jellegzetes formációit. A kötet célja a demokratikus gondolkodás elterjesztése; az, hogy az irodalommal komolyabban foglalkozók és a mindennapi életben nőként, férfiként résztvevő átlag ember egyaránt jobban megértse a másikat, hogy ki mit és miért mond, vagy éppen hallgat el valamit. A szerzői előszóval és a felhasznált irodalom jegyzékével ellátott, szellemes grafikákkal illusztrált kötet szociológusok és a feminista irodalomkritika híveinek érdeklődésére számíthat, de a művelt nagyközönség számára érdemes széles körben ajánlani.