A szerző tizenhárom tanulmányt tartalmazó kötetében igencsak szokatlan módon értelmezi a demokratikus politikai berendezkedés hatását az emberi civilizáció előrehaladására. Értékelése szerint a 19-20. század - a monarchikus berendezkedésekből a demokráciába való átmenet kora - a civilizáció hanyatlását eredményezte. A politikai berendezkedéseket az egyéni gazdasági cselekvés mintájára értelmező Hoppe a demokráciát köztulajdonban lévő államként definiálja, ahol a hatalmon lévők a pillanatnyi fogyasztásban érdekeltek, a jelenre koncentrálnak, ahelyett, hogy a jövőt és a fejlődést biztosító tőkejavakkal törődnének. Az örökletes monarchia ellenben "magánkézben lévő állam", ahol a tulajdonos (az uralkodó) a tőkejavak megőrzésére és gazdasági számítás iránt elkötelezett kormányzásra törekszik, hogy utódjának is átadhassa államát. Hoppe azonban nem monarchista, a legfőbb probléma szerinte maga az állam, amely a legfelsőbb döntéshozatalt (törvénykezés, jogszolgáltatás) monopolizálja. Szolgáltatása árát (az adót) azonban önkényesen a vevők (adófizető állampolgárok) beleszólási lehetősége nélkül határozza meg. A végeredmény – mint minden monopóliumnál – egy drágább és egyre rosszabb minőségű szolgáltatás. A megoldás a "természetes rend" szerint működő monopóliumoktól és adószedéstől mentes társadalmi berendezkedés, ahol minden magántulajdonban van. Az anarcho-kapitalista politikai gazdaságtan alapvetését kifejtő, név- és tárgymutatóval záruló vitathatatlanul eredeti, gondolatébresztő és egyben vitára serkentő kötet a radikális konzervatív társadalomfilozófiai gondolkodás iránt mélyebben érdeklődők olvasmánya.