Az oktatás egy jövőre irányuló tevékenység. A ma születő nemzedékek húsz-huszonöt év múlva lépnek ki a formális oktatási rendszerből, az oktatáspolitika irányítóinak így nagyjából ekkora időtávban kéne gondolkozniuk azokról a célokról, melyeket az iskoláknak szolgálniuk kellene. Magyarországon azonban az oktatáspolitikai diskurzusból szinte teljesen kihalt ez a jövőorientált gondolkodás - fogalmaz most megjelenő könyvében Radó Péter oktatási szakértő. Véleménye szerint az utóbbi években jelentős visszaesés tapasztalható: a hazai oktatási rendszer zsugorodik, a szereplők minden energiáját felemészti a már egyszer elért színvonal védelme, igazi fejlesztésre pedig nem nagyon van lehetőség. Miközben máshol már felismerték, hogy a tanulási környezet jelentős átalakuláson ment át (rohamosan terjed az online tanulás, a nem-formális és informális tanulás, vagy bizonyos egyéni fejlesztést szolgáló szolgáltatások), és az oktatáspolitikai irányítói az "iskolátlanítás" folyamatát igyekeznek megakadályozni, Radó Péter szerint nálunk egy "múltba forduló és jelenbe süppedt" oktatási rendszerről van szó, amely súlyos önellentmondás. A szerző szerint szükségünk van jövőképekre és az azon alapuló pozitív programokra. Könyve is azért született, hogy az erről való gondolkodást segítse újraéleszteni. Vállaltan szubjektív, értékorientált könyvében áttekinti a tanulásról szóló tudásunk gyarapodását, a tanulási célok újraértelmezését, az egyéni tanulási környezetek kulcselemeit, a tanulási ökoszisztémák fejlődését, az iskolák funkcióváltását, s igyekszik felvázolni az iskolarendszerek várható fejlődését is. A vitaindítónak szánt kötet irodalomjegyzékkel zárul. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"