Georges Simenon különleges hangulatú lélektani krimijei már régóta meghódították a magyar olvasóközönséget. Az Agave Kiadó jóvoltából magyarul először lát napvilágot az 1932-es, a cselekmény szempontjából kissé félrevezető címet kapott regény (eredetiben La Passager de Polarlys, azaz A Polarlys utasa néven fut), amelyet a szerző - saját elnevezése szerint - roman durs, vagyis kemény regény sorozatába sorolhatunk A kísértetek (201205221), Az özvegy (201219161) és az Aki a vonatokat nézte (201303139) mellé. Ezekben a bűnügyi történetekben közös, hogy bennük nem a jól ismert Jules Maigret nyomoz. A jelen mű alapja a világtengereken közlekedők között elterjedt hiedelem, miszerint létezik egy rontás, egy átok, amely megtámadja a hajókat. Ráadásul úgy tűnhet fel, mintha csak a véletlenek kegyetlen összjátékáról lenne szó, tehát senki sem tudja pontosan, mi a magyarázat. Baljóslatú események egész sorozata kezdődik a sokat próbált, norvég tengeri medve, Petersen kapitány hajóján is. A néhány fős személyzet és pár utas nagy mennyiségű rakománnyal hajózik a jeges Norvég-tengeren, hogy északon élelemmel, áruval és postával lássa el a fjordok zord vidékén lakó embereket. Azonban a Polarlys alig indul útnak, gyilkosság történik a fedélzetén, a nyomok pedig apránként egy korábbi esethez vezetnek, amelyben a drogfogyasztás is hangsúlyos szerephez jut. A kapitányra vár a feladat, hogy kiderítse, ki a gyilkos, eközben a hajón egymást követik a furcsa események, és egyre sürgetőbb lesz a tettes előkerítése. Ezért a főhős nem csak a legénység új tagjaira kezd gyanakodni, hanem az utasokra is, kivétel nélkül. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"