Az igen termékeny és népszerű anglikán prédikátor és egyházi író, John Stott Pál apostol levelei (Római, 200702032; Galaták, 200808023; Timóteus első, 200808024 és második levele, 200808306; Efézusi levél, 200808307) után az Apostolok cselekedeteit teszi meg tanulmánya tárgyául. A szerző módszerei egybeesnek a Harmat Kiadó könyvsorozatának célkitűzésével, mert Stott nem csupán a bibliai szöveg pontos értelmezésére törekszik, hanem az isteni üzenet korunkkal, a mai élettel való összefüggéseit is keresi. Ez a fajta népszerű olvasmányosság azonban sohasem megy a komoly bibliatanulmányozás rovására. Mert az Újszövetségben közvetlenül az evangéliumokat követő történeti irat olvasása és tanulmányozása minden korban hasznára vált a hívőknek, hiszen összehasonlíthatták magukat az ősgyülekezettel és jó esetben profitálhattak is annak lelkesedéséből és erejéből. A szerző felismerteti azt is, hogy az ősegyházban ugyanúgy előfordult versengés, képmutatás, erkölcstelenség és eretnekség, ahogyan napjainkban. Az apostolok cselekedetei mindenekelőtt feljegyzés a pünkösdi eseményekről, az egyház megszületéséről. István mártírhalála, Fülöp szolgálata, Saul és Kornéliusz megtérése, valamint az első görög gyülekezet létrejötte megvetette a pogánymisszió alapjait, és elindult a keresztény hit terjesztése a világ négy égtája felé. A rövidítésjegyzékkel és bibliográfiával kiegészített bibliakommentár az említetteken kívül olyan kérdéseket érint, mint a megtérés és szentlélekkeresztség, a jelek és csodák, a vagyonmegosztás, faji előítélet, a keresztények egysége vagy az egyház és állam kapcsolata.