A mindenkori magyar kriminalisztika legsúlyosabb bűncselekménye volt az a 2008-2009-ben végrehajtott romák elleni gyilkosság sorozat, amelynek vádlottjait a bíróság végül életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. A „történet” 2008. július 21-ig nyúlik vissza, amikor a 42 éves Kiss Árpád, a 33 éves Kiss István valamint a 34 éves Pető Zsolt elkövették az első titokban kitervelt, jól megszervezett, roma nemzetiségű állampolgárok ellen indított gyalázatos támadássorozatuk első bűncselekményét. A 27 éves Csontos István csak később, az első hét támadást követően csatlakozott hozzájuk. A kötet szerzője részben a gyilkosságokat elkövető Kiss Árpád és társai történetét vetette papírra, ám a könyv sokkal több egy bűncselekmény sorozat, egy gyilkosság sorozat „feltérképezésévén”. A szerző ugyanis megkísérli feltárni az okokat, egészen a második világháborúig visszanyúlva, a holocaust idejére, amikor a cigány és zsidó emberek százezreit hajtották a halálba a magyar nyilasok, és az ellenük szított gyűlölet „magvai szárba szökkentek”. Ezután bemutatja miként szerveződtek futballhuligánokból és egyéb kétes elemekből, agresszív emberekből a különféle „nemzetmentő” egységek, gyakran az aktuális politika hallgatólagos beleegyezésével. A szerző oknyomozása során megpróbálja feltárni az okokat, mi vezette a „tisztességes munkahellyel” rendelkező csapat tagjait, amikor hat ártatlan ember életét, köztük egy kisfiúét oltották ki Kelet-Magyarországon. Vágvölgyi B. András felteszi a kérdést, valóban csak ők a bűnösök, ők a felelősek mindezért, vagy azok is, akik hagyták, hogy a roma és zsidóellenes gyűlölet tovább éljen a köztudatban? A könyv egyfelől a szerző személyes tapasztalataira épít, valamint azokra a dokumentumokra, amelyek az öt éven át tartó bűnügy bírósági eljárása során perjegyzet formájában keletkeztek. A nyomozati anyagokból, és a személyes tapasztalatokból összeálló kötetben az írói fikció is szerepet kapott. Megrendítő, mélyen elgondolkodtató kötet, amely szűken vett témáján túl, „a közöny története, a bigottéria története, a már észre sem vett erkölcsi gyávaság története is”. Széles körben érdemes ajánlani, a szerző liberális elkötelezettsége okán főként a hasonlóan gondolkodók körében. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"