Részben folyóiratok sárguló lapjairól, részben asztalfiókban lapuló kéziratokból kerültek egymás mellé szépen összeszerkesztve, ahol szükséges, magyarázó jegyzetekkel ellátva Szécsi Margit naplói, jegyzetei, töredékes feljegyzései, esszéi, visszaemlékezései és levelei. A kötetnyitó mű az 1968-ból való Mesék, életemből című önéletrajzzal kezdődik, majd „tengeri naplóinak” öt füzetével folytatódik. Ezt követően kronologikus rendben olvashatók rövidebb feljegyzései, végül a nyomtatásban is megjelent vagy hangfelvételen fennmaradt megnyilatkozásokból kap ízelítőt az olvasó. A küllemében is szép kötetben - miként Jánosi Zoltán lírai hangvételű, terjedelmesebb utószavában felhívja a figyelmet - nemcsak neves kortársairól nyújt emberközeli portrét, nem csupán verseinek pre-motívumai, metaforái (pl. a tenger-égbolt szimbolikus fogalompár), a bennük tükröződő érzéki élmények, tájak, a magyar múlt folyton fölfakadó sebei, egyszóval lírai világának prózakölteménybe fogalmazott háttere rajzolódik ki, de mint a számos megkezdett versrészlet, befejezett szakasz, sor mutatja - Jánosi Zoltán szavaival - „diffúz, rejtett módon - egy könyvfejezetre való, lappangó lírai anyagot is tartalmaz”. A fekete-fehér és színes fotókból összeállított melléklettel, Szécsi Margit műveinek válogatott bibliográfiájával és szerkesztői utószóval záródó, igényesen tipografizált kötet az Ünnepi Könyvhét keresett kiadványa lehet a közelmúlt magyar irodalma iránt érdeklődők körében.