A magyar honvédség a második világháborúban (200619170) és a Magyarország a második világháborúban (201007196) című, összefoglaló jellegű kötetek után Ungváry Krisztián legújabb könyve azt vizsgálja, milyen szerepet játszott a magyar honvédség a Szovjetunió megszállásában, 1941 és 1944 között (természetesen támaszkodva a korábbi kötetek témába vágó részleteire is, azokat jelentős mértékben átdolgozva és kiegészítve). A téma kiemelését az indokolja, hogy a második világháború folyamán, a Szovjetunió területén több mint félmillió négyzetkilométeren a magyar csapatok láttak el megszálló feladatokat; a magyar megszálló alakulatok a keleti fronton, a helyiek nélkül számolva, az összes német megszálló katonaság létszámának mintegy húsz-huszonöt százalékát tették ki. Két éven keresztül a leginkább partizánveszélyes területen, a brjanszki erdőkben tevékenykedtek, és aktív szerepet vállaltak a megszállt területeken végrehajtott elképesztő bűncselekményekben, köztük a zsidóság kiirtásában. A történettudomány ennek ellenére a legutóbbi évekig elhanyagolta a magyar megszálló csapatok tevékenységét. A szerző legfőbb célja az eseménytörténeti feltárás, emellett fontosnak tartotta, hogy adalékokat adjon a háború társadalomtörténete iránt érdeklődőknek. A historiográfiai áttekintést és a módszertani megjegyzéseket követően általánosságban mutatja be a német megszállási politika és a magyar megszállók kapcsolatát, a partizánháború megszervezését. A szerző részletesen ismerteti a magyar parancsnokságokat, majd a magyar csapatok viselkedését tárgyalja, olyan témákat taglalva, mint a lakossággal kapcsolatos eljárás, a fosztogatások, a nőkkel való bánásmód vagy a hadbírósági ítéletek a megszállt területen. A szöveget fekete-fehér fotók is kísérik. Külön fejezet taglalja a munkaszolgálat és megszállás összefüggéseit, majd egyesével ismerhetjük meg az egyes magyar megszálló csapatok tevékenységét, a gyorshadtest és a Kárpát-csoport megszálló tevékenységétől a 2. magyar hadsereg tevékenységén keresztül a VII. hadtest 1943 második felében történő visszavonulásáig. A kötet végén a partizánháború veszteségeiről és hatékonyságáról, valamint a háborút követő felelősségre vonásokról olvashatunk. A kiadványt forrás- és irodalomjegyzék, illusztrációs jegyzék, személynév- és földrajzinév-mutató zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"